Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 18., Budapest)

8 1850-1871 A forradalom és szabadságharc leverése után Szeged szabad királyi városi jogállását elvesztette. 1850-től Szeged város a pest-budai kerület fennhatósága alá került. A kerületi közigazgatást a cs. kir. kerületi főispán vezette. A polgári közigazgatás közvetlenül a Csongrádi cs. kir. Megyehatóság, illetve a megyefőnök irányitása alatt állt a kerületi kormányzattól és a helytartótanácstól alárendelten. A megyehatóságnak, mint az illetékességi területen működő politikai főhatóság iratanyagának - Csongrádi cs. kir. Megyehatóság Szeged városára vonatkozó irata

i (1850-1860) - vizsgálata a színháztörténeti kutatáshoz nélkülözhetetlen forrás,a szinházi engedélyek, a politikai magatartás, tiltott könyvek és színdarabok, néphangulat stb. témakörökben. Az elnöki iraton az elnöki megjelölést és az iktatószámot is feltüntették. Mutató segiti a kutatást. Az általános és elnöki iratok levéltári számot is kaptak az irattározás során. E szerint készültek a regeszták. 1851-ben megalakult Szeged város Községválasztmány

a (18511861) mint testület, ez a szerv valójában nem "igazi" önkormányzati szervként működött, önállóan kevés ügyben határozhatott a megyefőnöki és helytartói jóváhagyás nélkül. A városi ingatlanok szerzésével kapcsolatos ügyek lebonyolítása a községválasztmányhoz tartozott, igy a faszinház épitésével kapcsolatosan forrásul szolgál e szerv iratanyaga is. A községválasztmány 18511857, évi jegyzőkönyveihez készült csak mutató, 1857-től a községválasztmány iratai nem kaptak külön számot, tanácsi szám szerint visszahelyezték a tanácsi irategyüttesbe. A községválasztmány az Októberi Diploma kiadásáig működött. Az Októberi Diploma lehetővé tette a városi önkormányzat