Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 18., Budapest)

16 1858 őszére a nézőteret betetőzték, deszka oldalfalak helyett favázas téglafalat emeltek. 1858 telén az átalakított téli szinházban Szabó József társulata tartotta a nyitó előadást. Ez a társulat, majd Molnár György társulata súlyos anyagi gondokkal küzdött. A városnak segélyt kellett biztositani, még a látogatottság és a siker ellenére is. A közönség művészi igényeinek megfelelő darabok előállításához ugyanis a bevétel kevés volt, s a közönség pártolása sem volt olyan mérvű, hogy egy jól szervezett társulatot fenntartson. Egyre inkább szükségessé vált, hogy a város a szinház műsorára, a színigazgatók személyére vonatkozóan megfelelő befolyást tudjon gyakorolni. Hosszas tárgyalások folytak a városi tanács, a nőegylet és a vállalkozó színházépítők között. A megvétel, a városi kezelésbe vétel módozatait többször kidolgozták, de csak terv maradt,pénzügyi okok miatt. 1864-1865-ben a szinház épületében kisebb átalakítás történt. A zártszékekhez középen egy tágas bejárót létesítettek, viszont az ülőhelyek száma kevesebb lett. 1872-ben is végeztek javításokat, mivel a folytonos esőzések által a megrongált gerendázatok veszélyessé váltak. A faszinház sorsát végleg megpecsételte az 1879-es szegedi árviz, bár javítgatások után még 1883 tavaszáig ez a deszkaépület volt a színielőadások színhelye. 1879 szeptemberében (az 1879. 20. tc. szerint) terv készült Szeged város újjáépítésére. A tervezetben az új állandó színháznak a város pénzén való felépítése is szerepelt 1881 évre. A város törvényhatósága felkérte a királyi biztos Tisza La jóst,pártolásra a kormány felé, hogy a város törekvését az állandó szinház létesítésében anyagilag és erkölcsileg támogassák. Tisza Lajos a város szellemi, társadalmi emelkedését szem előtt tartva in-