Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 18., Budapest)

17 tézkedett a kormánykölcsön folyósításáról. Szeged város Törvényhatósági Bizottsága a szinház felépítéséhez a 200.000 forintot megszavazta. Az épitési alapból hiányzó 60.000 forint összeget kölcsönként szerezte meg. A szinház telkéül kijelölték a Stefánia sétány, Vörösmarty, Deák Ferenc és Wesselényi utcák által határolt területet. 1B81. december 12-i közgyűlésen a törvényhatóság elfogadta a Fellner és Helmer bécsi épitészek által készített színházi tervet és költségvetést (299.500 Ft ) A színházi épület "kulcsig való elkészítésére" pályázatot írtak ki. A közgyűlés Jiraszek Nándor és Krausz Lipót 330.000 Ft összegű ajánlatát fogadta el. A szinház alapkőletétele 1882. június 11-én ünnepélyesen megtörtént. Szeged város Törvényhatósága 1882. december 22-én úgy határozott, hogy az új színházat igazgatói kezelés alá adja, mivel így kellő ellenőrzéssel a művészeti célok elérhetők. Az igazgatóval kötendő szerződés főbb pontjait meghatározták: a színházat közvetlenül a vállalkozó igazgatja, a közvetett igazgatási és felügyeleti jogát a város fenntartja, a vállalkozó igazgatót állandó segélyben részesíti, díjmentesen átadja a színi célokra szolgáló összes helyiségeket, díszleteket, felszerelést, javítási, biztosítási költségeket fizeti. A vállalkozó igazgatónak a törvényhatósági bizottság tagjaiból alakított szinügyi bizottság javaslatait, véleményét figyelembe kell venni, a szegedi színpadon tartalmasabb drámai műveket, népszínműveket, vagy vígjátékokat adjanak elő, s csak másodsorban operetteket, bohózatokat. A pályázók közül az első három évadra Nagy Vince népszínházi rendező kapta meg a színházat.