Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 18., Budapest)

13 Szeged színháztörténetének áttekintése a levéltári források tükrében 1719-1886 III. Károly 1719. május 21-én kelt szabadalomlevelében már a város polgári jogaiként emliti, hogy a városnak jogában áll "nyilvános helyeket létesiteni, nevezetesen: szinházat, céllövő házat és más látványos helyeket" felállitani. Szegeden a piaristák vezetése alatt álló gimnáziumban már 1722-től rendeztek iskolai szinielőadásokat magyar nyelven, de az 1740-es évektől az iskola falain belül játszottak szűkebb körű közönség számára iskolai ünnepségek alkalmával. 1793-ban a helytartótanács felszólítására a város azt jelenti, hogy Szegeden nincs "játszó hely", és>a társulatok is ritkán fordulnak meg. Kelemen László társulatával 1800 májusában az új színházterem elkészülte előtt jött Szegedre. Május 6-28. között a használaton kivüli felsővárosi templomban játszhatott. 1800. november 25-én olyan új városházát avattak Szegeden, melynek első emeletén a színházterem is helyet kapott. Itt játszott "a magyar nyelv gyarapítására" a Wesselényi pártfogása alatt álló kolozsvári szin^ársulat 1803-ban, Ernyi Mihály társulata 1806-1807-ben. A tanács a színházterem bérbeadása alkalmával szerződésileg is kikötötte, hogy a magyar társaságokat előnyben részesiti más társaságokkal szemben. 1807 júliusától egy nagy esőzés következtében keletkezett rongálódás miatt a színházterem használhatatlanná vált. 1811 júliusáig a tanács játszási engedélyt nem adott ki. A hosszú játszási szünet után 1811-1812-ben a szintársulatok panaszolták a gyér látogatottságot, s a fenntartási költségek emelkedését. Ez-