Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 18., Budapest)

12 közgyűlést illette meg a döntés joga, véleményezhette a teendő intézkedéseket, feliratokat küldhetett a belügyminisztériumhoz, ahová a szinházi ügyek tartoztak. Mivel a törvényhatóságra vonatkozó legfőbb ügyek a törvényhatósági bizottság hatáskörében voltak, igy a színháztörténeti kutatáshoz ez időszakban a legfontosabb forrásegyüttes Szeged város Törvényhatósági Bizottságának iratai

. A közgyűlési iratok a jegyzőkönyvi számon szerepelnek. Mutató segiti a kutatást. Kiemelten fontos szerepű a törvényhatósági bizottság és Tisza Lajos; 1879-es szegedi árviz utáni kormánybiztos levelezése a város újjáépitésére, a kőszinház létesítésére, s az új színház kezelésére vonatkozóan. A törvényhatósági bizottság határozatait; a színház építésével kapcsolatos szerződéskötéseket, számlák kifizetését, lebonyolító jellegű rendelkezéseket Szeged város Tanács

a hajtotta végre. A színház leégése utáni újjáépítéssel kapcsolatos ügyek, kárbecslés, munkaporgram, költségvetés készítése, a színházépítési bizottsággal a kapcsolattartás a tanács, illetve a mérnöki hivatal feladatát képezte.