Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 18., Budapest)

9 visszaállítását, s ez a megyei fennhatóság megszűnését is jelentette. Szegeden ismét megkezdte működését a közgyűlés. Szeged város Bizottmányi Közgyűléséne

k (1860-1861) rövid működése alatt kevés szinházi tárgyú irata maradt fenn. Az iratok és jegyzőkönyvek azonos számon szerepelnek. Mutató az 1860. évi anyaghoz készült. 1861-ben az alkotmányos kormányzat felfüggesztése után Szeged a kiegyezésig ismét nem rendelkezett önkormányzati szervvel. A kiegyezés után országos ügyekben a felelős kormány, helyi ügyekben a törvényhatósági jogot gyakorló közgyűlés döntött. Szeged város Közgyűlés

e (1867-1871) hagyta jóvá Szeged város Tanácsa által elintézett ügyeket. A közgyűlés iratain a jegyzőkönyv tárgyalási számai mellett tanácsi iktatószámok is szerepelnek. (Mutató hiánytalanul fennmaradt.) Az önkormányzati szervek iratanyaga mellett a végrehajtó igazgatási szervek iratai is a kutatás tárgyát képezték. 1851-től Szeged város Tanács

a politikai hatáskörrel a Csongrádi cs. kir. Megyehatóság alá tartozott. A tanács határozott minden olyan ügyben, amely nem tartozott a községválasztmány hatáskörébe, illetve a községválasztmány hatáskörébe eső ügyekben is javaslattétellel tehetett felterjesztést. A város ingó és ingatlan vagyonának kezelése, a költségvetés elkészitése is hozzá tartozott. Mint alsófokú igazgatást ellátó testület a törvényeket és rendeleteket is kihirdette. Mivel a tanács a város igazgatására vonatkozóan minden lényeges üggyel foglalkozott,igy a tanácsi iratok és jegyzőkönyvek e korban is igen fontos színháztörténeti forrást jelentenek. A tanács testületi jellege 1857-től megszűnt. Az ügyeket az ügyosztályok vezetői továbbra is üléseken vitatták meg, de az ülésekről tanácsülési jegyzék (nem tanácsülési jegyzőkönyv) ké-