Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 18., Budapest)

10 szült 1B57. március 5-tól 1861. január 4-ig. A tanácsülési jegyzék a beadvány tárgyáról és határozat-hozatalról igen röviden tudósit. (Erről is készültek regeszták, mivel ez időszakból a tanácsi iratok hiányosan maradtak fenn, igy a beadvány tárgyára való utalás jelenti a forrást.) 1861-től az alkotmányos korszak felfüggesztése után a város ügyeiben a határozatokat a tanács hozta és hajtotta végre. Ismét vezették a tanácsülési jegyzőkönyveket (1861. január 15-től 1871ig). Ezek magyar nyelvűek, mutatóval ellátva. A tanácsülésen tárgyalt iratokon a jegyzőkönyvi számokat is feltüntették. A forráskutatás a tanácsülésen tárgyalt iratokra terjedt ki. A színháztörténeti kutatáshoz nélkülözhetetlen forrást jelent Szeged város Polgármesteréne

k (1851-1867) önálló irategyüttesként fennmaradt iratanyaga is. A szabadságharc leverése után kinevezett új polgármester a városi tanács élén állt. Személyi felelősségű volt tevékenysége 1857-től, mikor a tanács működésének testületi jellegét megszüntették. 1860-ig a községválasztmány elnöki tisztét is betöltötte. 1861-ben az Októberi Diploma kiadása után a tanács testületi jellegét visszanyerte, s a tanács elnöke továbbra is a polgármester maradt. Szeged város Bizottmányi Közgyűlésének is ő volt az elnöke. 1861-1867 között a provizórium időszakában a tanácsi testület elnökeként intézte a város ügyeit egyszemélyes felelősséggel a főispáni helytartó fennhatósága alatt. 1867-1871 között a polgármester a közgyűlés elnöke és a tanácsnak a legfőbb tisztviselője. Az 1851-1867 közötti polgármesteri iratok: elnöki iratok. A polgármester elnöki hatáskörű intézkedéseit foglalják magukba: - a megyefőnök által közvetitett kormányrendeletek, - szintársulati engedélyek, - a polgármester jelentései a megyefőnöknek, - a helytartótanács elnökségével levelezés a