Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A színészet elmélete

amennyiben az álmodó lélek öntudat nélkül a külső élettel érintkezésbe jő. Ilyenek: az álombeszéd

, álom.járás

, nap- és holdkór

, és a delejes álom, vizió

. Ha az álomélet fentebb jelzett állapotában a lélek jövendő változásokat észlel, ós azokat a felcsigázott fantázia alak' kai, képekkel is ellátja, az állapot neveztetik vizión

ak. A vizió csak ösztönszerű sejtelem lévén, természetes álomban is, sőt az ébrenlétben is jelentkezik; midőn pl. az ember előre megérzi, hogy élete betegség vagy halál által veszélyeztetve lesz. 4.§. A kedély Kedélynek nevezzük az embernek természettől nyert, veleszületett sajátságait; tehát tehetségeinek és azok egymáshoz való viszonyának eredeti elemeit. A kedély az ember életének alapja, melyet sem nem szerezhet, sem magától el nem dobhat. A körülmények, melyek közt az élet fejlődik, és a szabad akarat a kedélyt némileg változtathatja, de sohasem szüntetheti meg egészen. Az emberi kedély különbözései nem, faj és nemzetiség

,továbbá test- és véralkat szerint észlelhetők. 5»§. A test és véralkat A testalkat állandó alkotása a testi szervezetnek alak és arány tekintetében. Az erős és gyönge testalkatban rendesen különbözőképpen fejlődnek a lélek tehetségei. A véralkat /temperamentum/ az élet tempója, időmértéke;