Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A színészet elmélete

A bosazú már az akarat nyilvánulása, tehát szenvedély. 3»§. Az érzések minősége i Minőségre nézve vannak: érzéki érzések

, vagyis: érzékenység

, szellemi érzések és szent érzések

. 1. Az érzékenység a testi élet állapotának szemlélete, melynek szélső ellentétei: a gyönyör és fájdalom

. 2. A szellemi érzések a gondolkozás tevékenységének következményei; és pedig szépészetiek /esztétikai/, ha a képzelet, vagy értelmiek /intellektuális/, ha az elme támasztja azokat. A szépészetiek a szép, az értelmiek az igaz és jó észleleteiből erednek, tízek egy külön tudomány, az esztétika tárgyát képezik. 3. A szent érzések

; legbefolyásosabbak az ember életére. Ezek az észtehetség által előidézett hangulatok. Mint a szent érzések fajai tűnnek fel: a vallásos és erkölcsi érzések

. A vallásos érzet a lelket az istenhez emeli. Az erkölcsi érzet

, vagyis lelkiismeret az akaratra hat, és azt mintegy kényszeriti, hogy milyen legyen. A lelkiismeret ágai részben fejlődési fokai: a becs-, jog- és kötelességérzet

. A becsérzet arra törekszik, hogy saját egyéniségünk értékét mások elismerjék. A j ogérzet azt követeli, hogy a lélek szabad nyilatkozásait magunkban és másokban senki és semmi ne gátolja. A kötelességérzet azt parancsolja, hogy mind a magunk, mlhd a mások tevékenysége úgy mozdittassék elő, hogy az ember a legtökéletesebb cél felé haladva azt minél inkább megközelítse. Az érzésnek egyik kiváló sajátsága az önérzet

, melynél