Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÉLETMŰVE /Székely György/

mányos szokásainkat, becsülést és tiszteletet szerezvén nemzeti erkölcseinknek!" Az együttesteremtő rendező Hatodik éve színészkedik Paulayj és huszonkét éves, amikor Havi Mihály társulatánál rendezői megbízásokat is kap. A titkárkodást már Láng Boldizsárnál elkezdte, és szinészi munkája mellett ugyanezt folytatja a Havi-Hegedűs társulatnál lévő első szerződése idején: levelez, darabot kér, vendégjátékról tárgyal, bőt, nem lehetetlen, hogy gondolatai benne vannak abban a felterjesztésben is, amelyet Havi Mihály jelentet meg a Magyar bajtóban 1856-ban egy országos szinészegyesület megalakio o tása érdekében. 1859-től már a szinházi zsebkönyvek folya39 marosan mint "szinész es dramarendezo"-rol irnak. Első rendezői jutalomjátékát Kolozsvárott I860, március 28-án tartotta, amikor is két héttel a Nemzeti Szinház bemutatója előtt vitte szinre ifj. Dumas Egy tékozló apa cimü drámáját. Rendezői jutalomjátékára 1862-ben és 1863-ban kerül sor; az első esetben Follinus társulatánál Marosvásárhelyt augusztus 3o-án viszi szinre a Hamlet

et, a második esetben február 4-én a Teli Vilmos

t . Ugyanez év őszétől kezdve feleségével, Paulayné Gvozdanovits Júliával - mint már emiitettük - a Nemzeti Szinház szerződteti, egyelőre csak szinész minőségben. Ezekben az időkben Szigligeti Kde rendezi a színmüveket /Böhm Gusztáv az operákat/, s igy tart ez egészen 1868-ig. I867 őszétől azonban bizonyos szervezeti változások jelei kezdtek mutatkozni a színházban. Radnótfáy már szeptemberben felkér néhány vezető szinészt, hogy bizonyos reformokat illetően adjanak tanácsokat. Ezekbe a megbeszélésekbe, amelyek bizalmas jellegűek voltak, Szigligeti meg-