Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÉLETMŰVE /Székely György/

hivja Paulayt ia. A megbeszélések eredményeképpen 1868 januárjától az igazgató dramaturgnak Szigligetit nevezi ki, rendezó'kké pedig Peleki Miklóst, Szerdahelyi Kálmán és - a mindössze * . , , 4o négyévi tagság utan - Paulay Edet. Első feladatai között 1868. március 11—re, a Hamlet

et kapja. A drámát már játszotta a Nemzeti, de ez az előadás szólaltatja meg először magyar szinpadon Arany János forditását. Még abban az évben - a napi műsor rutinfeladatai mellett - ő újitja fel az Ármány és Szerelmet , illetve a Bánk bán

t. November 13-ára pedig már ősbemutatót rendezhet: Szigligetinek A trónkereső cimü tragédiáját /a darab rendezőpéldánya fennmaradt/. 1869-ben két-három naponként frisait fel repertoárdarabokat, a lehető legszélesebb műfaji skálán, mindenekelőtt Szigligeti régebbi rendezéseit vállalva át. De akad munkái közt olyan is, amelyet ő forditott /

Galilei , A testvérek/

, vagy az Othello

, Szász Károly új fordításában. Az év végétől meglehetősen zavarossá válik a helyzet a szinházban. Radnótfáy halála után ifj. Ráday Gedeon, aztán Zichy Antal, végül egy háromtagú szinházi "provizórium" igazgat egy teljes éven át, amig végre 187o. októberében br. Orczy Bódog veszi át az irányítást. Ezalatt azonban Paulay bemutatja Szigligeti Práter Györgyé

t, a vadonatúj kiállítással, látványosan felújított Szent ivánéji álmo

t és a Goriolanus

t, Petőfi Sándor fordításában. 0 rendezi a botrányba fulladó Sardou-erkölcsrajzot, a Pernande-ot, de a Lear felújítását is, hogy csak néhányat említsünk ennek a zsúfolt évnek a munkájából. Orczy érkezése újabb fordulatot hoz a rendező Paulay életében. 187o novemberétől nem jelzik a szinlapokon a drámai müvek rendezőjének nevét: a teljes feladatkört ettől kezdve ő egyedül tölti