Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÉLETMŰVE /Székely György/
művészi eszményeikről is bizonyságot teb.ettek.ijz nem mindig a vezető szerepet jelentette /gondoljunk csak Udvarhelyi Miklós döntésére, aki 1833-ban Kassán az általa kért Bánk-bán ban Mikhál szerepét játszotta el/. Éppen ezért lehetetlen fel nem figyelnünk arra a vonzalomra, amely Paulayt Czakó Zsigmond darabjaihoz fűzte, bzinlappal adatolt első jutalomjátékát még L^ng Boldizsárnál Czakó I. László és kora cimü darabjában kéri, amelyben a cimszerepet alakitja, egy évvel a nemzeti szinházi bemutató után. A drámát legfrissebb elemzője "a kétségbe' - 18 esés végpontjának" nevezi. Paulay azonban "hü" marad Czakóhoz ? és első nemzeti szinházi próbafellépése alkalmából a 19 Végrendelet Táray Béla gróf szerepét választja /1858.okt.22./ 1861 márciusában pedig Miskolcon, búcsúzó jutalomjátékként Czakó János lovag cimü darabja főszerepét, a Palizsna Jánost viszi,szinpadra. Azt talán mondanunk sem kell, hogy jutalomjátékra választja Kálmán királyt, de a Don Garlost is. Lehetőség szerint majdnem mindig újdonságokat: Peuillet Egy szegény ijfú története cimü müvét a Nemzeti 1859. június 18-án mutatja be; Paulay a darabban lévő Odiot márki szerepét már ugyanazon év december lo-re kéri. Dumas Egy tékozló apa cimü drámájában Rivonnière márki figuráját "először magyarul" ő jeleniti meg; a Nemzeti csak három hét múlva kerit sort a bemutatóra. Ugyanez a helyzet Szigligeti egyik újdonsága, A trónvesztett bemutatójával, amelyet a Nemzeti csak 186l. június 14-én visz szinpadra, Paulay azonban Marosvásárhelyt már május 15-én játssza benne László fejedelem szerepét. Vidéki pályája során gyarapodnak úgynevezett "rendezői jutalomjátékai", amikor tehát nemcsak játszik a darabban, hanem a rendezés jogát is ő kapja meg.