Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÉLETMŰVE /Székely György/

A cimek jellemzőek Paulay irodalmi igényességére : a Hamlet és a Teli Vilmos szerepel az igy bemutatott müvek listáján. A fiatal Paulayról mint szinészről egyébként kései nagy riválisa, Molnár György számol be némi anekdotikus izzel, ismertetvén Paulay Kean-alakitásának körülményeit a Láng-társulatnál. Megírja, hogy az igen fiatal és "gyönyörű fehér képű szőke gyerek" kitűnő súgó volt, aki mindig kifogástalan fehér ingben járt. Mikor pedig Molnár nem akarta "harmadnapra" felvállalni a jelentős romantikus szerepet, Paulay "élénk memóriájával be is vágta a nagy szerepet két nap alatt, és igen szépen el is játszotta. Volt valami varázsszerü báj az ő vékony szép hangjában, mely a sziv húrjairól forró érzéssel rezgett a hallgató fülébe, s bár sok orrhang is vegyült a skálába, de a mellhangok összeolvadásával a francia színészekre emlékeztette a nézőt•••

0 Lelkesedés és szorgalom, jó adottságok és igényesség,.tudatos készülés a jövőre^és a szerepek tömkelegével alátámasztott rutin: ezek voltak a Nemzetibe, a fővárosba került fiatal művész legjellemzőbb adottságai és jellemvonásai. A színészpedagógus Alig egy esztendeje volt Paulay a Nemzeti Szinház tagja, amikor a magyar szinészképzés intézményesítése a megvalósítás stádiumába lépett. 1864. november 2o-án jelent meg a lapokban az a hirdetés, amely hirül adta az I865 elején megindítandó Képezdébe a jelentkezés feltételeit. Közölték a tantárgyakat, és ismertették azokat a kívánalmakat, amelyeket a jelentkezőktől elvártak. Ezek szerint szükséges volt a "szabatos alak, a csengő, hibátlan tiszta szókiejtés a drámához..., jó nevelés és erkölcs