Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Jegyzetek

A színházban az előadások ma kezdődnek. Próféta /sic!/ volt hirdetve, Teli Vilmos lett belőle. Holnap Ripacsos Pista, ezt semmi sem változtatja meg. Hétfőn Közönyt közönnyel /sic!/. Szerdán Marcel

, Tévedések .játéka

. Pénteken Vihar először. Vasárnap Betyár kendője sat. Láthatja, hogy a legmagasabb uraságok is foglalkoznak, tehát a dolog egészen komoly

. Hanem azért a lefolyt két hét alatt összesen 2 Vihar próba volt, és egy olvasópróba Nőm és hivatalom

ból. Ezért kellett az egész személyzetnek okvetlenül hazaérkezni. Hogy egy kis pletykával is kedveskedjem: belemerülök egy hajmeresztő családi tragédia vázolásába: Molnárné, egy, a Svábhegyen lejátszott előjáték után, melynek jelenetei inkább a hallgató, mint az olvasó publikum számára valók, a reggel munkára hivó üdeségének hatása alatt legőzsiklózott,vagy fogaskerekezett, szállására ment, mindenét összepakolta, és egy Vas utcai emeletbe vitette, maga is ott ütötte fel tanyáját; szóval Molnárt faképnél hagyta. Minthogy most ez képezi az illetékes körök beszédtárgyát, képzelheti, mennyi változásban jelennek meg a tragédia hősei; de mivel a tárgy igen bonyolódott /sic!/, nem tudtam tisztába jönni azzal, vajon az emiitettem esemény befejezése-e a darabnak, vagy csak egyik bonyodalma, melynek ezután következik katasztrófája. Amint láthatja, a mese nem ú.1

, de biztosithatom, hogy igaz

. A másik két társulatról Julcsa, úgy tudora, elég bőven irt, de korántsem kimerítően; még mindig szállingóznak újabb és újabb pikantériák. No, de hagyjunk valamit a viszontlátás ünnepére is!