Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A Nemzeti Színház

éa főképp 0 Felsége a királyné az előadások gyakori látogatása által részesítette a Nemzeti Szinházat. Ő Felségeik aoszszabb budapesti tartózkodásuk idején alig múlt el este, melyen ne szerencséltették volna megjelenésükkel a Nemzeti Szinház előadásait. Egyébiránt az egész időszak élénken él minden magyar ember szivében. Hisz az uralkodó és a nemzet ez időbeli közeledésének lett örvendetes következménye a koronázás! De hálátlanság lenne, a Nemzeti Szinház történetének bárcsak vázlatában is, tiszteletteljes hódolattal nem emlékezni Ő Felségének a magyar szinmüvészetre is kiterjedő atyai gondoskodásáról. És kötelességünk még egy igen fontos színművészeti eseményről és abban is Ő Felsége a király mindenre kiterjedő kegyéről megemlékeznünk. Ez évtizedben, I864. január elsején nyilt meg a magyar szinésziskola. Amit gróf Széchenyi István a szinházalapitás kezdetének tartott, amire a Pest megyei részvénytársaság a szinház megnyitásának első évében törekedett, amit. legnagyobb színművészeink, s különösen Egressy Gábor oly sokszor hangoztatott, csak most létesülhetett; és létesült a király parancsára, ki gróf Pestetich Leót bizta meg a létesítendő intézet rendszerének kidolgozásával és utóbb igazgatásával. Akárki mit tartson általában a szinésziskoláról, és különösen a mienkről, az el nem tagadható tény, hogy a Nemzeti Szinház mai személyzetének kétharmada ez intézetben nyerte első képeztetését, és sem nekik, sem a közönségnek nincs okuk panaszra, hogy idejüket hasztalanul vesztegették. Ez iskola is sok változáson ment át, mióta megnyitották. Legtübb hasznot hajtott a színművészetnek, mikor szorosabb kapcsolatban állt a Nemzeti Szinházzal. Legújabban a Magyar Királyi Zeneakadémiával egye-