Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÍRÁSAI - Az ember tragédiája színpadon
és nem a most ismert szerkezetben irta. Első kiadása 179o-ben jelent meg, és ebbenmég hiányzik a 3 előjáték. Faust magánbeszéde Wagner eltávozása után, öngyilkossági kísérlete, és ennek a húsvéti ünnep által való megszakítása, a séta, Mefisztofelesz első idézése és a Valentinnal való jelenet. Végződik e kiadás Margaréta ájulásával a templomban. A többi mind, még a Walpurgisz-éj is később jött hozzá, és a Faust első részének mindezekkel kiegészített teljes kiadása csak 18o8-ban jelent meg. A második részt pedig csak 1831-ben, halála előtt egy évvel fejezte be. De abból, hogy Faust ot soha sem adatta elő, téves volna az a következtetés, hogy ő maga sem tartotta szinpadra valónak. Pedig ez a nézet általánosan el volt terjedve; holott már 181o-ben foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Weimarban előadassa. Irt is egyik barátjának, a berlini énekakadémia igazgatójának, Zelternek, hogy készitsen hozzá zenét. Ez nem vállalkozott, s Goethe nem gondolt többé vele. Nem is látta soha előadva, habár élte utolsó éveiben minden előkelő német szinház, s igy a weimari is,becsületbeli kötelességének tartotta előadását. Habár maga nem is vett részt ez előadások berendezésében, de érdeklődött minden ez irányban fejlődött törekvések iránt. A Faust ot legelőször 1819-ben igen érdekes előadásban mutatták be Berlinben* A Monbijou királyi kastély termeiben. Radziwill herceg, Ferdinand porosz királyi herceg veje irta hozzá a zenét. Csupán Faustot játszta szinész, Lemm, a királyi szinház tagja; a többi szerep mind a királyi ház hercegei és hercegnői, és a főarisztokrácia közt volt kiosztva. Mefiszto2 oö