Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÍRÁSAI - Jelentése külföldi útjáról
szegről, sőt az egész szerződés esetleges felbontásáról lehet szó, egyetlen ember sincs, aki a törvényeket teljesen és biztosan ismerje. Azt hiszem, a szinház jogképviselőjének és ügyvédjének- okvetlenül jelen kellene lennie a tárgyalásoknál. Véleményem szerint a megváltoztatandó törvények alapján új szerződési minták volnának készitendők, melyekre nézve Méltóságod engedelmével - a magammal hozott külföldi szerződések alapján külön előterjesztést lesz szerencsém késziteni. Van még az enquete-munkálatnak két pontja, melynek célszerű alkalmazásából a szinház művészi emelkedését lehet reményleni, Egyik a nyugdij intézetet , másik az állandó rendes tagok kinevez^etését foglalja magában. Az utóbbi pontban foglalt határozatokat lehet /talán kell is/ úgy tekinteni, hogy mig egyrészt érdemes tagoknak némi megtiszteltetését foglalja magában, másrészt értékes zálogát képezi annak, hogy az ilyen tagok egész odaadással működjenek az intézet céljainak felvirágoztatásán, és buzditó példák gyanánt előljárjanak a rend és fegyelem fenntartásában, és igy a művészi tökély felé való törekvésekben. Legalább minden más szinháznál igy értelmezik az ily kitüntetést. Semmi ok sincs azt hinni, hogy nálunk ne hasonló eredménnyel lehessen alkalmazni ez intézkedést. Az állandó szerződés, jó szinházi törvények és ezek rendszeres, pártatlan kiszolgáltatása mellett elég biztositékot nyújt a petaláni előfordulható visszaélések ellen, a művészet iránt lelkesülőket pedig szorosabban fűzi a szinház valódi érdekéhez^és hatalmas emeltyűje lesz a tiszta becs- és versenyvágynak. E kérdéssel a nyugdíjintézet kérdése némi kapcsolatban áll.