Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Jelentése külföldi útjáról

Ha a drámának az operától oly annyira szükséges és óhajtott elválasztása tény lesz; az igazgatás kérdése önmagától meg lesz oldva. Termesz et es

.hogy mindkettőnek külön-külön szakképzett, becsületes, erélyes emberre lesz szüksége. Hogy a kettő felett álljon»e még egy főigazgató, aki gyakori érintkezés által ismervén a szinházi ügyek menetét, folytonosan adhat felvilágosítást a nagyméltóságú minisztériumnak, és közvetítőül szolgáljon a kormány és igazgatók közt/mint Bécsben/, vagy pedig a főfelügyeletet maga a nagyméltóságú minisztérium közvetlenül gyakorolja az igazgatók felett /mint Münchenben. Berlinben és Páriában/

, ez - azt hiszem - csak mellékes kérdés, és annak idejében nagyon könnyű lesz rá a felelet. Pődolog

, hogy az igazgatóban meglegyenek a fentebb jelzett tulajdonok^és személyes felelősség mellett igazgasson. Azonban ez a felelősség kizárja azon kényszerbékók alkalmazását, melyek a művezetők heti ülések sat. rovataiban az igazgatóra rakattak. S szabályok a múltban elkövetett hibák és botlások ismétlésének lehetetlenségét akarták biztosítani, de amellett, hogy nem vezetnek célhoz, a felelősség eszméjét teszik tönkre, és oly nehézkes gépezetet alkotnak, hogy színháznál, hol legtöbbször a leggyorsabb és legrövidebb intézkedés a legüdvösebb, inkább károsak, mint hasznosak. Ezelőtt nem felelős kormány nevezte ki az igazgatót, nem egy felelős comité ajánlatára. Az igazgató felelős volt ugyan a comiténak, de annak tagja is lévén, annak palástja alatt kénye-kedve szerint intézkedett. Ezt a gazdálkodást a közvélemény elitólte, és felelős igazgató kinevezését sürgette, Most felelős kormány ajánlatára őfelsége nevezi ki az e kormánynak fele-