Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Jelentése külföldi útjáról

hogy a játékrend - bármily gyönge erőkkel ia - nemes irányt kövessen. A szinházat egészen az udvar tartja, és annak rendelkezé­se alatt áll; az élethosszig szerződött tagok még ma is kap­nak nyugdijat; de ezek oly kevés számmal vannak, hogy a leg­nagyobb rész itt is a Genoasenschaft leendő jótékonyságára van utalva. A párizsi segélyezett szinhazak szervezete nagyon kevéssel kü­lönbözik a német udvari színházakétól. Legújabban csak cimet változtattak, araennyiben volt császári nevezeteket hagyták el, és részben nemzetivel cserélték fel. De szervezetekben egészen megmaradtak, és még a segélypénzt is mind abban az arányban kapják, mint azelőtt. A Theatre-frangais-n és nagy operán kivül még 4 szinház kap szubvenciót, s ezek mind a szépmüvészetek miniszterének felügyelete alatt, különböző formában igazgattatnak. A szub­vencióval együtt jár, hogy ily színháznak az igazgatóját min­dig a kormány nevezi ki , mig a többi szinhazak magánvállal­kozók kezében vannak. A segélyezett színházak összes szubven­ciója legújabban 2 millió frankra rúg. Valamennyinek a szervezete olyan, mint minden udvari szín­házé, kivéve a Theâtre-francis­t . mely nagyon régi szabadalmai nál fogva, de különösen az I. Napóleon által Moszkvában kia­dott szervezési okmány alapján - melyben azóta csak nagyon lé­nyegtelen változtatások történtek - önmaga kormányozza magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom