Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Színházpolitikai kérdések a reformkori országgyűléseken /utószó/

a játékszíni küldöttsége. Többször segélyezte a kettős fővá­rosban vendégszereplő színészeket; utoljára a későbbi Magyar /majd Nemzeti/ Színház gárdájának magját képező, a budai Vár­színházban játszó társulatot. Pest megye rendéi az építkezés­ig ,.,„,, , „ , sel a magyar színjátszás megerősödését, a közönség szerveződé­sét akarták előmozdítani. A színházat ideiglenesnek szánták, de miután a vele egyidőben tervezett végleges, nagy játékszínre szükséges tőkét az országgyűlés a főrendek ellenállása miatt nem szavazta meg, hosszú ideig a magyar színészet hajléka maradt. Az 1837. augusztus 22-én megnyílt Magyar Színház Pest megye fel­ügyelete alatt működött; a részvénytársaság is a közgyűlésnek tartozott számadással. Hamarosan kiderült, hogy a megye egyedül képtelen viselni a fenntartás terheit anyagilag is, a szellemi irányításban is. A részvénytársasági forma nem sokat segített. Mivel a pénzügyi alapot teljesen kimerítették, az a veszély fenyegetett, hogy a színházat bezárják, a színészek szétszélednek, a szépen kibon­takozó művészi fejlődés megtörik. Csak egy megoldás, kiút volt: az országos pártfogás alá vétel. Az országos - vagyis az ország rendéi által fenntartott és felügyeletük alatt álló - színház gondolata jóval korábbi még a XVIII. század végén született. Az országos jellegű művelődési intézmények pénzalapja előteremté­sének ekkoriban két változata volt: az önkéntes, egyéni ajánlás / oblat io vagy liberum oblatum / és a kötelező, országos ajánlás / subsidium/ . Ez a két lehetőség kínálkozott a Nemzeti Színház létrehozásakor is. Hosszú ideig az első változattal próbálkoztak. Az önkéntes / vagy szabad/ ajánlás voltaképpen országos gyűjtés volt, amely­nek keretében ki-ki önként, tetszése szerinti mértékben adomá­nyozhatott /pénzt, ingatlant vagy egyéb értéket/ az adott célra /jelesen a játékszínre/. Meghirdetése történhetett egy - eset­leg több - megye által és az országgyűlésen is. Az összegyűlt pénzt kezelhette az Országos Pénztár vagy egy megye is. Pest megye 1811 óta gyűjtött - a törvényhatóságok közreműködésé­vel - a színház javára: az ajánlatokat is maga kezelte. Az 1836:XLI. törvénycikk az országgyűlési kezdeményezést iktatta törvénybe; az adományokra való felügyelést pedig egy országos

Next

/
Oldalképek
Tartalom