Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Színházpolitikai kérdések a reformkori országgyűléseken /utószó/
kisajátítás terve ellen. Később Pest városa felajánlotta, hogy a magyar színészeknek is építtet egy színházat, de erre a megyei vállalkozás és a közben folyó országgyűlési viták miatt már nem került sor. A városi színház nemzetivé tételének gondolata nem tűnt el véglegesen. 1840-ben Deák Ferenc vetette fel ismét. A Pesti Magyar Színházat nem találta kielégítőnek, de egy újabb, nagyobb épület emelését pazarlásnak mondotta, mert szerinte a főváros elmagyarosodása után a Német Színház szükségszerűen megszűnik, s ott játszhatnak majd a magyar színészek. "... hisszük azt - írta követtársával az 1840. július 27-én kelt országgyűlési jelentésében -, hogy idővel a nemzetiség kifejlődése s Pest városának buzgósága nem fogják tűrni, hogy a magyar színház az idegen német mellett a magyar haza fővárosában mintegy zsellérkedjék. 16 A pesti Német Színházzal kapcsolatos tervek kudarca után egyre nyilvánvalóbb lett /már korábban, az 1790-es években is többen javasolták/ a külön magyar színház építésének szükségessége. A pénz összegyűjtésére néhányan a már polgári jellegű egyesületi, jelesen a részvénytársasági formát ajánlották. Ennek lényege: a tagok meghatározott számú és címletű részvényeket vásárolnak /jegyeznek/, s ezzel teremtik meg a szóban forgó intézmény pénzalapját. Legnagyobb tekintéllyel Széchenyi István szorgalmazta ezt az utat a Magyar Játékszínrül című, 1832-ben megjelent röpiratá17 > i ban. Tervezete akkor nem talált visszhangra, de a forma par évvel később nagy szerepet kapott a magyar színháztörténetben. A Pesti Magyar Színház fenntartását, 'közelebbről a bevételi hiány pótlását és részben a berendezés, felszerelés bővítését, javítását egy részvénytársaság vállalta magára. Ebben egyaránt részt vettek köznemesek, arisztokraták, értelmiségiek és városi polgárok. Az állandó magyar játékszín megyei színházként létesült. Bár felhasználták a korábbi országos gyűjtésekből származó pénzt is, s a telket is ajándékba kapták, az építkezés költségeinek zömét Pest megye viselte; a Pesti Magyar Színház elsősorban e megye anyagi és politikai erőfeszítéseinek, szervező munkájának köszönhető. Pest megye nemessége már 1808-ban kötelezettséget vállalt a magyar színjátszás pártolására, évtizedeken át tevékenykedett
