Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Színházpolitikai kérdések a reformkori országgyűléseken /utószó/

színház fel nem épült - vita folyt arról, hogy hol legyen az állandó magyar színház. Időnkint fel-felbukkant az az elképzelés, hogy egyszerre több helyen kell létrehozni. Több állandó társulat eltartásához azonban még nem volt adva a gazdasági-társadalmi-kulturális bázis. Az ötlet megvalósítása csak kicsiny, jelentéktelen színházacskák létesítését, vagyis a feudális jellegű kulturális szétaprózottság konzerválását, fokozását eredményezhette volna. A nemzeti-polgári feladatok megkövetelték az anyagi és szellemi /művészi/ erők összefogását, koncentrálását, azaz egy, de jelentős színház megteremtését. Sokan úgy vélték, hogy ezt valamelyik magyar nyelvű városba kell telepíteni, mert csak itt lelhet a fiatal, gyenge lábakon álló magyar színészet igazi 13 támaszt. Ezért ajánlottak 1815-ben Debrecent , ezért támogatta több megye is 1818-ban a miskolci építkezést. Miskolcon 1823-ban meg is nyílt a színház, de nem sikerült állandósítani a társulatot, miként pár évvel később Kassán sem. A nyelvterjesztés elsődlegességét vallók a nemzetiségi vidékek valamelyikén kívánták felépíteni a magyar színházat. Ez az óhaj még az 18n0-es évek elején is elhangzott a diétán. Mindezekkel szemben egyre általánosabbá vált az a nézet, hogy a nemzeti színháznak Pesten kell létesülnie. A XVIII. század végi és XIX. század eleji javaslatok eleve ezzel a helyszínnel számoltak, majd az 1820-1830-as években újra ennek a felfogásnak lett a legnagyobb tábora. Pestet akkor már mindenki az ország fővárosának tekintette; itt volt a leggyorsabb, a legszembetűnőbb a polgári fejlődés, beleértve a kultúrát is. A liberális politikusok, írók, tudósok tudatosan törekedtek arra, hogy Pest az ország művelődési centrumává váljon. Akik tehát a pesti színház mellett érveltek, állást foglaltak amellett is, hogy a színház az ország természetes központjában, a polgárosodás áramlatába kapcsolódva, más országos jellegű kulturális intézményekkel /Nemzeti Múzeum, Tudós Társaság stb./ együttműködve, a fővárosba tömörülő értelmiségre és diákifjúságra támaszkodva, az itt összpontosuló irodalmi élettel szoros összeköttetésben működhet. A pesti magyar színház kedvező társadalmi-művelődési közegben jöhetett létre, s maga is elemévé, részesévé válhatott a társadalmi-kulturális fejlődésnek. A reformkorban a legtöbbet vitatott színházpolitikai kérdés