Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Színházpolitikai kérdések a reformkori országgyűléseken /utószó/
A színház társadalmi szerpének megítélésében a hazai politikai vezető réteg közel sem volt egységes. /A bécsi udvar és a kormány közvetlenül nem avatkozott a vitákba./ A katolikus egyház, a konzervatív főnemesek és követek tagadták a színjátszás társadalmi hasznosságát; az országgyűléseken elsősorban azzal támadták az ellenzék, a liberálisok előterjesztéseit, hogy a színház nem alkalmas a vázolt feladatok ellátására. "Thalia templomát általánosan véve se erkölcs, se nyelv oskolájának nem tartja" - jelentette ki Szathmáry Antal kalocsai kanonok. 1 ^ Egy másik káptalani követ "erköltstelen hadarászó tsoportnak" nevezte a színészeket. 11 Az erkölcsrontás vádját a nemesi követek is meg-megemlítették, de ők inkább más érveket kerestek. Szinte valamennyi ellenvetés megtalálható Turóc megye kormánypárti követének, Justh Ferencnek 1836. február 16-i beszédében: az erkölcsi kifejlődésre a színház csak a művelteknél hathat, a műveletlenek körében épp az erkölcstelenségre ad ingert; általa a nyelvterjesztés nem lehet eredményes, mert a nemzetiségek nem értik meg; a színháznak tulajdonított funkciókat más intézmények /Tudós Társaság, iskolák, tanítóképzők stb./ jobban ellátják; a színháznak nincs igazi haszna, s így nem szolgálja a nemzet díszét, tekintélyét sem stb. Valójában a konzervatív nemesek és az egyháziak jól látták a színház befolyását, azért is hadakoztak annyira ellene. Feudális kiváltságaikat mindenekelőtt a jobbágyság intézményét és a nemesi adómentességet - védték; a színjátszás demokratizmusától, eszmei hatásától féltek. A katolikus egyház művelődési monopóliumát érezte veszélyben, valamint az az ideológiai-erkölcsi világrendet, amelyet évszázadokon át épített ki, s amelyben a vallás uralkodott . A színházügy támogatói kezdet'től fogva tudták, hogy a magyar nyelvű színjátszás csak akkor képes sokrétű társadalmi feladatainak megfelelni, ha állandó otthonra lel, ha sikerül állandó tár sulatot létrehozni. Szabolcs megye közgyűlése már 1794. július 8-án "egy valóságos és a Nemzetnek tulajdon díszét, méltóságát kiábrázoló és a tárgy fontos voltának valóban megfelelhető Nemzeti Játékszín építésére 's örökös virágzására" kívánt országos > / 12 / / gyűjtést indítani. Hosszú ideig - mindaddig, amíg a pesti
