Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Források - 1843 - 1344
melyek 1840 december végéig — mikorra Szepes megye lefizette — le nem fizették tartozásaikat, köteleztessenek az elmaradott kamatokat is megfizetni, ők valának okai a tőke fogyasztásának. Az országos választmány ugyanis, mint Szemere [Bertalan, Bor sod megye] monda, támaszkodott a törvényhatóságok kötelességérzetére, s ebben csalatkozván, kénytelen volt választani e kettő között: vagy bezárni az intézetet a nemzet botrányára, éppen akkor, midőn az országos pártfogás alá vétetett, vagy fenntartása végett a tőkéhez nyúlni. Hogy ez utóbbit tevé, okolni a választmányt nem lehet. Ez indítvány nagy 'ellenszenvre talált. Könnyű volt, mondák némely követek, Szepes megének jókor beszedni az ajánlatot egypár száz vagyonosabb nemeseitől. De egészen más oly megyékben, hol ezerekre megy- a szegény nemesség száma. Klauzál [Gábor, Csongrád megye ] azon okból sem pártolhatá a hanyag törvényhatóságok elmarasztalását, mivel a fizetésre határidő nem volt szabva. Ez okoskodásból következteté e gy másik megyei követ , hogy tehát örökre is elmaradhatnának a nemes megyék s érdemes városok a fizetéssel, mert nem volt határnap szabva. így aztán valóban sokra megyünk subsidiális rendszerünkkel. Némely követ uraknak a temesi képviselő által felolvasott tartozási jegyzékre is volt megjegyzésök. így Bihar követe állítá, hogy megyéjében már csak egy járásban van beszedetlen tartozás. Szavaztak, s a többség fölmenté magát a kamatfizetéstől. Sajátságos jelenet, monda Bezerédj [istván] /Tolna megye követe/, hogy a magyar nemesség fölmenti magát oly tartozás járulékaitól, mit nemzetiségéért áldozott. Abban mindazáltal megegyeztek, hogy a hátramaradott tartozás , , , , _ , p beszedésére csak haromhonapi határidő engedtessek. A megyék fölmentését természetesen az országos választmánynak kelle követnie a tőke megcsonkítására nézve. Pest megye követelését azonban már nem akarák kifizetni némely megyék. Honnan e követelés? — kérdezek, hiszen maga a Lásd a 246. oldalon.