Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1839 - 1840

Gömöri követ /Szentiványi Károly/: Horvátországi követnek nyilatkozásában meg nem nyugodhat, mert ő azt hiszi, hogy Horvátország a magyar színházra eső terhét nem szabad ajánlásképpen, hanem a most alkotandó törvény erejénél fogva fizetendi. Azért is ezen előadása ellen, nehogy ez úgy tekintessék, mint szabad ajánlás, óvást teszen. Mit a Rendek általánosan pártoltak. Krasznai követ /Szentmáriay János/: Utasításánál fogva kijelenteni köteles, hogy küldői ezen terhet törvényesnek csak akkor ösmérendik, ha tettlegesen visszakapcsoltatni fognak, addig pedig az ellen óvást teszen. Horvátországi követ /Busán, Herman/: Nem fogják a Karok és Rendek a szólónak rossz néven venni, ha oda nyilatkozik, hogy Gömör vármegye követének kijelentésében fektetett elvet soha el nem ösmérendi, és ez ellen óvását közbeveti, egyéberánt előbbeni e részben tett kijelentéséhez szorosan ragaszkodik.

1 Az 1839-40. évi országgyűlés jegyzőkönyve. 3. köt. 109—110. o. 73. 1840. május 12. országos ülés A magyar színház felügyelésére kinevezett országos választmány névjegyzéke

1 Pest vármegyei követ /Szentkirályi Móric/: A magyar színházi választmányhoz Pest városa követét állandóul kívánná választatni . Csongrádi követ /Kaluzál Gábor/ pedig a Pest városi követen kívül a Pest vgyei első alispánt is állandóul kívánná kineveztetni. A választmányi jelentést elfogadták, kinyomtatni rendelték. A kerületi ülésen történt választásról nem maradt fenn érdemi feljegyzés. Az országos ülésen a kerületi elnökök adták be a névjegyzéket.