Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1839 - 1840

Bihari követ /Beöthy Ödön/ szinte a Pest vármegyei első al­ispánt és Pest városa polgármesterét. Miben a Rendek megegyeztek. Pest vármegyei követ /Szentkirályi Móric/: A felolvasott szín­házi országos választmányra nézve megjegyzi, hogy ezen választ­mánynál is — mint az előbbenieknél — minden kerületből az utolsó tagok csak helyettesek, azért ezt a felterjesztésben akképp kí­vanja szerkesztetni. Az 1839—40. évi országgyűlés jegyzőkönyve. 3. köt. 104. o. 74. 1840. május 12. 1840:XLIV. törvénycikkely. A pesti magyar színházról Az 1836 :XLI-dik törvény folytában a pesti magyar színház meg­állapítására [í ] országos ajánlat tétetik. A Pesten most fennálló, a törvényhatóságok által gyűjtött szabad ajánlatokból felépült magyar színház, az alább következő 4-dik §. értelmében, mint nemzeti tulajdon országos pártolás alá vétetik, úgy mindazonáltal, hogy az 1836:XLI-dik törvény által kijelelt telek további rendelkezésig eredeti céljára megtartas­sák. 1. §. Ezen színházon fekvő, az építésből eredő és összesen 39 882 ftot 15 22/100 krt tevő tehernek törvényes járulékival együtt leendő kifizetésére és az első felkészítések beszerzé­sére különösen 50 000 forint és nem több, a színház megalapítá­sára pedig 400 000, összesen 450 000 igaz értékű ezüst forint ajánltatik; mely somma ezen országgyűlési kivetés szerint egye­dül a nemesek és azok áltál, kiket a törvény ezen nevezet alá foglalva ért, lészen fizetendő, és a törvény szerint beszedendő. 2. §. Ezen sommából 400 000 forint alapítványi tőkének tekin­tetvén, abból nem egyéb, mint kamatjainak legfelebb 2/3-a for­díttassák a színház évi költségeinek pótlására, 1/3 rész kamat­jai pedig minden esetre a tőkéhez adatván, azt évről évre sza­porítsák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom