Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)
LEVELEK (1-108. sz.)
Debrecen, 1799. április 25. Kedves Barátom! Sebes Ur által hozzám küldött leveledet egy részről ugyan mint erántam való barátságodnak ujabb jelét igen kedvesen vettem, más részről elleniben sajnálva tapasztaltam abból hogy tégedet a rossz relatiok némi nemű bal vélekedésre inditottak. Én ugyan egynéhány rendbéli leveleimben a Theatrum környül állásáról eléggé tudósítottalak, mind azonáltal teszem feleletemet a megirt kérdésekre e szerént: I s A nemzeti Theatrumot tőled elidegeníteni, s Biztosi Hatalmadat és az Erdélyi Státusok Méltóságát meg sérteni senkinek t.i. okos embernek esze ágában se volt s nincsen is hanem minekutána engemet ez eránt reqviráltál hogy képviselőd legyek s ezenn nemzeti institutumnak fenn maradhatását eszközöljem s minekutánna itten is az oljan jó gondolkozású Hazafijak a kit ennek állandóságát s alkalmas summát ajánlottak sőt már ezen tzélból fizettek is bennem helyheztetvén bizodalmakat arra serkengettek hogy ezen Theatrum dolgát elő segítsem magam dolgainak feltételével s költségem fel áldozásával minden igyekezetemet arra fordítottam, hogy ez a lehetőségig való jó móddal folytatodgyon: ezenn általad való meg bizatásomnál fogva minemű rendeléseket és lépéseket tettem, arról tudósítottalak és hasznos voltokról tehetnek mind követeid bizonyságot mint a Publicum előtt nyilvánságos, és ezenn systémánál fogva állandóságát is lehet a Theatrumnak reményleni sőt azt is hizelkedés nélkül mondhatom s bizonyságom lehet az egész Publicum, hogy ha én nem gondoskodtam volna körülötte, már régen nyaka szakadt volna s el kelletett volna oszlaniok. 2. Az actorokat sem oldozta fel senki is az ő contractuális kötelességek alóli, hanem mindekutánna tsak nem két hónapokig egy kr. fizetést sem kapván már tovább nem élhettek s széjjel akartak oszlani, én őket nagy kérelemmel vettem arra hogy letsendedgyenek s szándékokat meg változtassák legalább addig mig válaszod érkezik, mert Kotsi azt mondotta, hogy ő azonn nyomorúságos környül állásokról tudósított; de mivel az éhezők semmi féle argumentumokkal jól nem laknak és ők átaljába élelmek keresésére a Theatrumot elhagyni magokat declarálták 80 Rfrot osztotgattam ki köztök s a gazdájokat is (:a kik már enniek adni sem akartak, s tsak nem ki hányattak házaikból is:) elhivatván kezességet vállaltam magamra érettek s e szer ént meg kapván ők is élelmeket le tsendesedtek s az által ki ki teljesiti kötelességét a mennyire tsak az emberi gyarlóság engedi, kivévén azt hogy a pestantissimus (?) és Humanissimus Dominus Jantso néha exorbitál: Kotsinak is az ő mulatós természete és némely alattomba való pratcticája néha természete elég kedvetlenséget okozott, de ő benne is van jo tulajdonság s kivált a Feleségére nézve, a ki igen hasznos tagja a társaságnak, tekéntetet érdemel de ki is hizelkedhetik magának, hogy ember lévén hiba nélkül való
