Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)
Jegyzetek a levelekhez
Szamosújvárra, ahol 1810-ig élt. Kereskedő, de a tudományokkal és az irodalommal is foglalkozik. 1835-ben a korábban megjelent munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Szinművei: Jetzid és Hába, avagy A féltés és meghasonlás (szomj. 5 fv. ), kolozsvári előadása: 1807. január 12.; A jegyesek Carthágóban vagy A nagy Scipio (vitézi történet); Az érdemes kalmár ( 'hazai történeten épült eredeti darab öt felvonásban"). A Jetzid és Hába - kolozsvári ősbemutatójáról a HKT hosszabb tudósítást közölt. ("...A főbb rendű nézők magok megelégedéseket avval jelentették ki, hogy több hasonló daraboknak készítésére serkentették a Szerzőt, mellyet ő meg is ígért... a Szerző, a ki jelen volt Kolosvárt az előadáskor, meg volt a játzó személyeknek igyekezetökkel elégedve..." ( HKT, 1807. 13. sz. 99-100. ) Wesselényi joggal remélhette, hogy az újságokból drámaíróként ismert szerző a saját városában felkarolja a kolozsvári színészek vendégszereplési ügyét. Gorove - mint későbbi levélváltásból kiviláglik elhárítja az 1807-es nyári vendégszereplést, a következő évre pedig arra kéri Wesselényit, hogy közvetlenül a városi tanácshoz forduljon a kéréssel, nehogy azt gondolják, hogy ő a színészet "koholója". Örvend, hogy a "nagyvilágban" drámaíróként ismerik, szűkebb hazájában azonban csak kereskedő, városi polgár akar maradni. 56. K; idegen kéz írása Wesselényi kézjegyével. L; MSZI Kt. Megj. : It, 1980. 4. sz. 1023-1024. 57. K; eredetileg a Wesselényi család levéltárában. L: másolatban, MTA Kt. Ms. 358/25. Ferenczi Zoltán másolata. Ferenczi Zoltán a Wesselényi család egykori görcsöni levéltárában talált az adatokra, " ...elutaztam Görcsönbe, hol több napig mint br. Wesselényi Miklós ur vendége a Báró ur előzékeny szívességéből a hires zsibói (most görcsöm) levéltárt kutattam át, s több napig máso lással foglalkoztam... - írja Ferenczi egyik levelében. A levél magántulajdonban. Ekkor találta meg Kanyó László levelét is, amelyet részben kivonatolt, részben eredeti szövegrészelet idézett jegyzeteiben. Az első rész Ferenczi összefoglalása, a " Kotsiék, midőn mondám... " című rész az eredeti szöveg idézete.
