Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

Ki légyen ő? ld. 238. jegyz. Elf ride /William Mason: Elfriede után Friedrich Justin Bertuch: Elfride/ szomj. 3 fv. F: K. Boér Sándor /Dugonics András ebből a darabból magyarította Kun László c. drámáját./ A gyermeki szeretetnek ereje ld. 219. jegyz. A jártos költés vőlegény /Marianne Sophie Weikard: Der gereiste Bräutigam/ F: Bartsai László A darab eredetijének tisztázására ld. Waldapfel: A Kérők mintája , 48. kk. p. 271/a. Csokonai Vitéz Mihály /1773-1805/ első irodalmi próbálkozásai debreceni diákéveire esnek. Egyetlen előkerült Ovidius-fordítása az 1789-ben keletkezett Pyramus és Thisbe c. költemény /ez egyben Csokonai első fordítása is/. Metastasio-fordításaira ld. 27l/b. A Békaegérharc Homeros Batrachomyomachia c. komikus eposzának szabad átdolgozása Blumauer modorában travesztálva. Valószínűleg 1792-ben keletkezett, Csokonai 1800-ban átdolgozta /ld. részletesen: Szilágyi: Csokonai Békaegérherca £»>J~ ItK 1970/. A méla Tempefői 1793-ban keletkezett /ld. részletesen Puikánszkyné Kádár Jolán: A drámaíró Csokonai vonatk. fejezetét/, ingeniosissima ... - zseniális, gyilkos, ám igaz. 271/b. Az 1790-es években meginduló magyar színjátszás a pályakezdő Csokonai figyelmét a drámafordításokra irányította. A fiatal költő személyesen is kapcsolatot akart teremteni a sajtó és a közvélemény érdeklődésének középpontjában álló pesti társulattal: 1793-ban több levélben 16 színdarab lefordítására tett - válasz nélkül maradt - ajánlatot a magyar színészeknek. Ebben a híres felhívásában 20, főleg fordítá-