Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

Eltern, reizet euere Kinder nicht/ tekintette meg. Az utóbbi ban Schikaneder pesti tartózkodásának élményét, egy szerelmespár kettős öngyilkosságát dolgozta fel. /Komorzynski i.m. 9.P./ 49. Temesváron 1761-től a szerb városháza termében léptek fel a különböző német társulatok, mely 1781-től kizárólag színházi célokat szolgált, majd 1795-ben színházzá építették át. A vá rost általában Nagyszebennel közös társulat látta el. /1782-r 83-ban Christoph Seipp együttese játszott a két városban./ Az 1784-es év politikai nyugtalanságai miatt a rendszeres színjátszás egy ideig szünetelt - valószínűleg ezt az űrt használták fel az újra feltünedező komédiások és rautatványo sok, mint a tudósításban említett olasz is. 50. A budai színészet II. József 1783. november 28-i rendeletével vett nagyobb lendületet, mely a dikasztériumokat /Helytartótanács, udvari kamara, hétszemélyes tábla/ Budára helyezte. A városba települő nagyszámú hivatalnok szórakoztatásának biztosításéra a császár már ekkor tervbe vette egy budai színház létesítését is. S ezt az új közönséget igyekezett meghódítani az újonnan létrejött budai német társulat is. /ld. 37. jegyz./ 1784. november 14-én magyar nyelven adták elő a kor egyik sikerdarabját, a Gróf Waltront. /ld. 29. jegyz./ Ez az előadás, ha nem is tekinthető a magyar színjátszás kezdetének /kudarcát a tudósítás enyhe kritikája is jelzi/, beilleszkedik a magyarországi német színészet próbálkozásába, hogy a hazai közönséget magyar tárgyú darabok, magyar nyelvű betétek előadásával megnyerje /ld. részletesebben: Bayer: Az első magyar színielőadás és a Gróf Waltron/. Bessenyei György /1747-1811/ színművei: Ágis tragédiája /1772/ Hunyadi László /1772/