Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Utószó

A nemzeti nyelvű időszaki sajtó kezdetei Nyugat-Európában a polgárság öntudatra ébredésével és feudalizmus elleni fellépésével szoros kölcsönhatásban jelentkeztek. A kibontakozó hírlapirodalom döntő szerepet játszott a polgári ideológia, a felvilágosult eszmék, a tudományos eredmények népszerűsítésében és az ismeretterjesztésben. A XVII. század első felében megjelenő nyugat-európai hírlapokra az ún. referáló stílus jellemző: kommentár nélkül sorolják fel a bel- és külföld híreit. A XVIII. század első felében jelennek meg a publicisztika új formái: a kibontakozó folyóirat-irodalom hatására a véleménynyilvánítás egyre inkább benyomul a hírlapokba is. Az irodalmi és tudományos közlemények növekvő száma mellett mindjobban előtérbe kerül a politikum, teret kap bizonyos intézkedések, közigazgatási hibák bírálata, a kormányzat kritizálása. A fejlődés a francia forradalom sajtójában érte el csúcspontját. Közép-Kelet-Európa jelentős fáziskülönbséggel, csaknem egy évszázados késéssel követi a nyugati sajtó fejlődését. Itt csak a XVIII. század elején jelennek meg az első hetilapok, míg ebben az időben Angliában már az első napilapot adják ki, s Nyugat-Európában mindenütt megindul a folyóirat-irodalom. Az abszolutizmus azonban ennek a szerény fejlődésnek is igyekszik gátat vetni - a Habsburg-uralkodók francia mintára arra törekszenek, hogy egyetlen, könnyen ellenőrizhető lap révén kezükben tartsák a birodalom hírlapírását. így lesz a birodalom hivatalos lapja az 1703 óta megjelenő, referáló jellegű Wienerisches Diarium /később Wiener Zeitung/. Az egyes tartományok újságjai pedig nem egyebek ennek fiókkiadásainál; s mikor a XVIII. század végén sikerül is emancipálódniuk, bizonyos híreket továbbra is csak a Wiener Zeitung nyomán közölhetnek. A magyarországi hírlapirodalom kialakulása a Habsburg-birodalom, ill. Közép-Kelet-Európa sajtófejlődésóvel párhuzamosan alakult, annak sajátosságait viseli magán. Legjellemzőbb vonása a műfaji keveredés, a hírlap-folyóirat műfajának összemosódása. Az újságok szerkesztői egy lapon belül a