Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Utószó

a hírlap és a folyóirat feladatkörét is igyekeztek ellátni. A közös közép-kelet-európai jegyekhez járult még egy sajátos magyar jelenség is: az első hírlapok itt német vagy latin nyelven jelentek meg, lévén az ország polgársága zömmel idegen ajkú. A magyar nyelvű újságirás megindulása ezért nálunk nem a polgársághoz, hanem a nemzeti műveltségért folytatott küzdelemben vezető szerepet vivő értelmiségi és középnemesi réteghez kapcsolódott. Az első magyarországi lapinditási kísérletet, a Rákóczi-szabadságharc Mercurius Veridicusát hosszú szünet követte; a rendszeres újságírás csak a XVIII. század utolsó harmadában indult meg. 1721-ben adta ki Bél Mátyás, a pozsonyi újságírás megalapítója Nova Posoniensa c. latin nyelvű lapját, mely a hazai felvilágosodás első nemzedékének orgánuma lett. Rövidesen megindult a budai német újságírás is a stílusában és tartalmában a Wienerisches Oiariumot másoló Wöchentlich zweymal ankommender Merkuriusszal. E rövid életű hírlapok után az 1764-ben induló /ós 1929-ig fennmaradt!/ Prepburger Zeitunggal kezdődik meg a folyamatos magyar sajtó története. A meginduló hírlapirodalmat a Habsburg-abszolutizmus az újságprivilégium és a cenzúra révén tartotta kézben. A privilégiumok egy-egy területre a lapkiadás kizárólagos jogát biztosították. /Patzkó Ferenc pl. az 1779-ben nyert engedély alapján 10 éven keresztül egyedül volt jogosult magyar nyelvű újságok kiadására az országban./ Ez a rendszer, amellett hogy a lapok számát jelentősen korlátozta, lehetővé tette a kiadó kordában tartását is, hiszen sajtóvétség esetén privilégiumának megvonásával is büntethették. Az egyházi kezelésű cenzúra Mária Terézia uralkodása idején került állami irányítás alá, bár a Gerard van Swieten vezetésével működő Zensurhofkommission korántsem volt még mentes az egyházi befolyástól. Hatásköre Magyarországra nem terjedt ki, itt az egyházi-rendi befolyás továbbra is fennmaradt a Helytartótanács egyházi bizottsága révén, mely az esztergomi érsek vezetésével a könyvvizsgálatot végezte. A cenzúra tényleges állami kezelését a II. József 1781. júni-