Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)
Utószó
ezek a beszámolók általában nem önállóan, hanem az udvari élet híreivel, ünnepségekkel kapcsolatban jelentek meg; nem önmagukért, hanem az uralkodót övező reprezentatív nyilvános ság alkotórészeikónt kaptak helyet az újságok hasábjain. Kor szakunk négy Habsburg-uralkodója - talán az egyetlen II. Lipót kivételével - kimondottan színházbarátnak mondható, szinte valamennyi jelentős színházi eseményen, bemutatón megjelenik. A bécsi színházi beszámolók tömege ezért bizonyos megszorítást tett szükségessé: nem vettem fel a gyűjteménybe azokat a híradásokat, melyek semmi konkrét adatot nem tartalmaznak. /Leginkább ilyen, számtalanszor szinte azonos szöveggel ismétlődő híradásokról van szó: "fi Felsége ma estve meg-jelent az Udvari Teátromban, ahol is nagy tapsolással fogadtatott M ,/ Kétségtelen, hogy ezeknek az adatoknak is van jelentőségük, a mi szempontunkból azonban elhanyagolhatók voltak. Konkrét színházi beszámolók mellett felvettem a gyűjteménybe a színháztörténeti szempontból érdekes könyvhirdetéseket is; a fordított és eredeti darabok kiadásáról szóló beszámolók és a hozzájuk fűzött megjegyzések meggyőzően bizonyítják színpad és irodalom szoros kapcsolatát a XVIII. században. Különösen a Bécsi Magyar Hírmondó 1792-1795 közötti évfolyamai tanúskodnak a fordítási irodalom és drámakiadás rendkívüli lendületéről: a születő magyar színészet gyors kiszolgálására ezekben az években több száz darab kerül lefordításra. Ezeknek több mint a fele a német színészet repertoárjából kerül a magyar társulatok műsorára, fordítások vagy - egyre gyakrabban - magyarosítások formájában. A klasszikusokat a francia tragédiák mellett elsősorban Shakes peare és Molière művei képviselik, a német klasszikusok darabjaival csak elvétve találkozunk. A fordított darabok zöme természetesen a kor divatos német színműíróinak műve: jellemző, hogy Kotzebue 1795-ig megjelent 20 darabjából 11et lefordítottak magyarra, némelyiket többen is. Mellette Schroder, Schink és Ziegler a legdivatosabbak, érdekes viszont, hogy Iffland, a másik siker-szerző egy darabbal sincs
