Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)
Bécsi Magyar Hírmondó
bői azonban, nem tsak semmi tőke-pénzt nem lehetett félre-tenni, jövendőbéli fundusáúl a Teátromnak; hanem még pótolni is kellett azt, közel öt száz forinttal: mivelhogy semmi költséget nem kiméllett a Társaság, a Scénáktól, Dekorátzióktól, és a jádzáshoz való ruháktól; tsak hogy annyival inkább kereshesse kedvét a Közönségnek, - Ügyének igazságához bizván a Társaság, egy könyörgő Levelet készített az Ország-Rendjeihez, s bé is adta azt, a már végéhez közelgett Ország-Gyülésébe, - Helyesnek találták Hazánk nemes gondolkozású Fiai, a Társaság kérését, és közel két ezer forintot gyűjtögettek öszve annak fel-segéllésére, Ugy értettük, hogy Prímás ő Eminentziá ja, a ki valóban értéke szerint szokta a Közjót minden alkalmatossággal elősegíteni, 600; Gr. Festetits György ő Nsága pedig 400 forintot adott. Az Egek nevellyék az illyetén Hazafiúi Lélekkel biró Oszlop-Embereink számát. A Magyaroknak született Kir. Fő-Hertzeg - Nádor Ispány is meg-jelent személlyessen, a maga Fő Udv. Mesterével, és Kamarássával, Gróf Szapáry, és Eszterházy Jósef ő Nságokkal eggyütt a Teátromban, s ötven aranyat ajándékozott a Kasszába. - Minémü ösztön lett légyen ez, a Oádzó Társaságnak maga tökélletesebbitésére, örömmel olvassuk ennek bizonyságát eggy Ítélni tudó érdemes Hazafinak Leveléből, ki is igy ír: "Ezen folyó Oúlius hónapnak 13-dikán úgymond, Valtront jádzották a Magyar Teátromban, olly nagy meg-elégedésére az egész néző Sokaságnak, hogy egymást érték a köz i örömet jelentő tapsolások. Meg kell vallani, hogy úgy is ki-tett magáért a Oádzó Társaság, mintha már tiz esztendőktől fogva gyakorolta volna magát a Oádzó-Szinben. - Nagy ditséretére válik ez azon Iffjú Magyar Gróf Urnák, a ki. Hazafiúi indulatjából magára vállalta, Z Protaszevitz Ur után, a Magyar Teátromnak kormanyozását." /1792. júl. 20. II. 98-102.p./
