Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)
NEMZETI SZÍNHÁZ
Ha P'dîg í'nekese'iiket tekintjük, fájdalommal köli udvari ta» pasztalnnnk, Hogy kőztök jóval nagyobb a* szaporodás, növekedés - snccre«iceutia-, mint drámai s> in eszeink közt; . hada'>at, fölvjlájoso ?olt főhöz illőiig, ünnepélyes szigorral , fogadá, — soha n»m hitt« volna, hogy század)k inul va , saját : n»mzet*, hálazálognl ugyancsak m»génekflte-se, 's komoly méltóságát nevetség tárgyára tegye. Midőn ministerial is birdiakat, orszagnagyainkdt fontos political ügyeik' clintézeséb'-n is énekelni haliam., jő ízűt kaczagtam. csak a' szent • crnlékezetá Kálmán . sorsa fnrjt az én fejemet; történetíróink elég sok ros-at fogtak iá, «le annyira senki n> m gyalázá-meg, m : nt a* magyar opera. Ha ezt „a' jó fejedelem előre mdá, niiudjá't születése után elmetszette < olna nye! v.'t , hogy inkább néma Ingyen, mint valàhi a' magyar s inpidon kié:ie* kelj«k. Tré f án kiriil és belül, ha már csakugyan coméüázni akarunk, a* valódi élet drámáj-t le'yrtt., — te'át költött sz»« mélyekkel, 's leg'nká.' bFiaD avolo, Zampa, Zsobry - féle harántakkal bolondozzunk, ne pe lig ismert történeti 's főleg nemzeti hűsökkel. Illy ki én kl.ési, ki muzsikálás! retket egy operas nein/.» t s-m, ko» et rl jeles e nbérei vei, például Mayerbeer is sokkal jobban tiszteli ueruzetrt, hogysem a* svt : d- király helyett, hona .at' valamellyik jelesét tenné cottába. I*:enem« re! ha V alatta még Nagy i.aj st, Csák Mit ét, vagy épen Hunyady Janist engednénk a* magyar operában kornyikálui, 'j meggyalázni ; megérdemlené a' nemzeét b-cstelenitő nemzet *7i tház, h gy azonnal összeroskadjon. Nem is vesszük észbe, miHy büntetúleg képezi az op< ra, korának 'a embereinek leg« élet-tl'b nty ráját ! A' n e m z e t » magyar a iaházat ngyan különös, sőt színésze* tünkre vonatkozó törvényünk' szellemével ellenkező dolog » aJa operával m-gnyitni, de inkál>b adtak volna egyszerre 10 olasznémet dalművet, csak Ká-ort Mariái ne. vagy csak ezt a' becsületes jó magyar ősök' d&dolásának elhagyásával; mert Kát* : mán király' kiparódiazása álul, a' nemzetiség és hooszere'em* . legkényesebb oMalát sebzettélomeg. Az operában elv fordult nagy trinmphmenet, a* pazarlás g pompás és keleti fényű vaja ; de zenéjének minden hangja ha ; lógatva hato't agyamra és scivemre, mivel abban a* nemzeti* s/.nhát' fölszent'lést'ünnepén , egyedül az opera 's /gy a' di«
