Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)

NEMZETI SZÍNHÁZ

tie itt talán vigasztalhat, azon tudat, miszerint jobb V ré­gi ép irmag, s inkább semmi, mint rosz vagy gyönge sarjndzat. Sok német sógor a' jó fizeté*' kedvéért, ma­gyar énekessé szegedek; »»ig tübb becsületes ma»yar em­ber német operistává korc»osulí~. Erke!, S-itorfy , (alias Zettelmann) Váray (német nevét nem tudom), Felbér Ma­rie, "s a' két iiia/. magyarfi: Jób ét Egresy Benjamin, mennyire tőlük kitelt,' haladának. Schódelné, Conti, Ben­za, — Szerdahelyi, Udvarhelyi és Eder Luiza, most is csak u'gy énekelnek, mint a* színház fölépülése előtt, sőt egyketlejök hangja már romladozni kezd. 'S így az igaz­gató'ág' legfőbb érdeme az lenne, hogy néhány gyönge énekest növelt, kikből mindazáltal középszerűek, 's egykor tán jók is válhatnak. Da ha azt kérdjük: miért nem növelt színész ket is? akkor a' kijelölt nagy érdemből nem sok mar id. De még is csak jól esett néha néha a' nagy operazajból *gy tét magyar szór kivenni.. — Gyermekes öröm, mely­nek némulnia koll.ha észbe vesszük, hosy fele az éne­keseknek j »bban tudna 's inkább szeretne németül dallani, ha a'magyar igazgatóság olly jól nem fizetné őket. Szegény német - ma .yar opéristák, ők leginkább csak azért érdemlék meg a' jó jutalmat, mivel a' nagyré*zint rosziíl fordított magyar opera textusokat, nagy erködéssel kellett betanul­niuk. Az o'asz énekesek Parisban, Bécsben, Pesten 's vatlórság' és szini ügyünkre nézve »*' tis/.ta hazafiság legna­gyobS ellenének, rémítő győzelmi dialalát latiam feltűnői, az ebként fö'rugott 's a' színház' fé«zerébe -szorított drámai azinmüvészet, 's a' szent nemzeti ezélok fölött." Az igazgató­aág teteinek dicső eredményét végszáinádásúl bemutatandó, a' nemié i sy/nház' megnyitási alkalmán, az első komoly magyar opera'vakitó fényűzéseié , minden kitelhetőt ellátszék követni mintha daezolás i gőgös érzetében, azt akarta volna vele mon­datni; íme t'idó»ok <s tudatlanok, opera ellenzők és barátok,' magyarok és nemmagyarok nézzetek ide! mint taposhatom la*­baimmd a' rabszolga'á aljaiult drámai szinmuré»xetet! .

Next

/
Oldalképek
Tartalom