Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)
rovására, élefhunek lennie nem nyereség, ön kétség kívül olvasott... Engel iniinicájában... a' tagmozgások kerekdedségéről, szögletek' kerüléséről, bizonyos hullám vonalokról, 'sa't. 'S mind ezen olvasásnak mi kicsiny eredménye van ott, hol magát indulattól engedi elkapatni! De kivéve a' megróttakat, jellemzöleg játszott. E g r e s s y. G. Most már értem. Teháí dísztelenül mozogtam, hangban is túlságoskodtam, hanem jellemzóleg játszottam. De hiszen ön engem, mint látom, újra megdicsért. Hogy is volt ? Fődolog a' hanglejtés, a' többi csak árnyéklat? Értem. Úgyde később azt mondja ön: a* testbeszéd is fődolog; mert szépség rovására igaznak lenni nem nyereség ? Ériem. Tehát majd egyik, majd másik, majd mindenik fiidolog. Értem. Furcsán tánczol ön. Lám mennyi bajt okoz az a' szépség neTn csak az életben, hanem aziralomban is! Még tudós férfiak' fejét is képes megzavarni. Vegyünk fáradságot e' szépség zavart *) kissé közelebbről megtekinteni. A' művészet második élet, vagy: az élet'ismétlése. Az emberi természet általában örökké hasonló marad magához; de népek és korok még is különböznek egymástól azon sajátságaik által, miket physikaihelyzeteik, és társasági szövetkezéseik hordoznak magokkal; 's mivel sajátságait minden nép és kor átviszi művészetébe is: ekként jelennek meg előttünk a' letűnt korok és népek műemlékeikben, szokásaik' és elkölcseik' teljes mivoltában. A* polgárosodás' újabb korában igy gondolta ki a' társas szövetkezés a' viszonyos kötelességek' azon szabályait, mellyek a' test és lélek mindennemű nyilatkozatainak bizonyos formádat határoz*) Lássd e' tárgya nézve iienszlman Imre' Jeles Párházamul.