Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

rovására, élefhunek lennie nem nyereség, ön kétség kívül olvasott... Engel iniinicájában... a' tagmoz­gások kerekdedségéről, szögletek' kerüléséről, bi­zonyos hullám vonalokról, 'sa't. 'S mind ezen olva­sásnak mi kicsiny eredménye van ott, hol magát indulattól engedi elkapatni! De kivéve a' megrót­takat, jellemzöleg játszott. E g r e s s y. G. Most már értem. Teháí dísztele­nül mozogtam, hangban is túlságoskodtam, hanem jellemzóleg játszottam. De hiszen ön engem, mint látom, újra megdicsért. Hogy is volt ? Fődolog a' hanglejtés, a' többi csak árnyéklat? Értem. Úgyde ké­sőbb azt mondja ön: a* testbeszéd is fődolog; mert szép­ség rovására igaznak lenni nem nyereség ? Ériem. Te­hát majd egyik, majd másik, majd mindenik fii­dolog. Értem. Furcsán tánczol ön. Lám mennyi bajt okoz az a' szépség neTn csak az életben, ha­nem aziralomban is! Még tudós férfiak' fejét is ké­pes megzavarni. Vegyünk fáradságot e' szépség za­vart *) kissé közelebbről megtekinteni. A' művé­szet második élet, vagy: az élet'ismétlése. Az em­beri természet általában örökké hasonló marad ma­gához; de népek és korok még is különböznek egy­mástól azon sajátságaik által, miket physikaihely­zeteik, és társasági szövetkezéseik hordoznak ma­gokkal; 's mivel sajátságait minden nép és kor átviszi művészetébe is: ekként jelennek meg előt­tünk a' letűnt korok és népek műemlékeikben, szo­kásaik' és elkölcseik' teljes mivoltában. A* polgárosodás' újabb korában igy gondolta ki a' társas szövetkezés a' viszonyos kötelességek' azon szabályait, mellyek a' test és lélek minden­nemű nyilatkozatainak bizonyos formádat határoz­*) Lássd e' tárgya nézve iienszlman Imre' Jeles Pár­házamul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom