Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

posiüv intézkedést, szoros ellenőrséget állítani fel, mellyek által a' már kifejlettebb erők ne csak helyes irányban » hanem ébren, és munkásságban tartassanak, 's a' visszahanyatlástólmegóvassanak. *S valamint ezek nem emberi erő feletti dolgok lévén, hatalmában állanak.söt épen hivatását teszik: szint* úgy lehet oka a' szinház-igazgatás akár öntudattal, a* kár öntudatlanul az ellenkezőnek, azaz: egyes tagok, és egész intézete végromlásánakjha például anyagi iránysemleges intézkedés, vagy tehetetlenség által a' tagok erejét nem csak magukra hagyja, hanem önkiíejtéseiket megnehezítvén, a'szenvedélyeket ellankasztja a' művészeti haladás eszközeit figyelmére nem méltatja, és egész cselekvősége bureaucraticaivá fajul ; a' hivatalos foglalkozás' felszínére, fur* máira , rendjére, szóval a' puszta niechanicumok-* ra, és gazdaságiakra szorítkozik* Szeb. ön Petron Maxim szerepében hang, és mozdulatokban túlcsapongó volt; a'rámában fő kép a' beszéd : a' mimica, az ugynevezeit actio csnk árnyéklalok annak kiemelésére. A' színművészetnek lelke a' hanglejtés. és beszédbeii kifejezés. E g r e s s y. G. Értem. — De ön a' mozdulatokról, a' testbeszédről is hosszasan elmélkedik, mint fő dologról valahol ? Szeb. Igen is ; Lázár a' pásztor szerepéről irt bírálatomban Azt mondám a' többek közt, hogy ön két jelenésben minden szabály, minden nemesség nélküli tagmozdulalokat csinált. A' merészebb mozgásoknak nem szoluánk ellene ; hanem szólunk a' túlzás ellen, hangban, és mozdulatban, meilyek a' dísztelenségig mennek ; pedig színésznek szépség