Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)
AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - Az első magyar színházi lap születése
AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP SZÜLETÉSE A napóleoni háborúk után a nagyhatalmak különböző nyelvű éa nemzetiségű népei egyre nyomatékosabban juttatták kifejezésre nemzeti vágyaikat; uj tendenciák kerültek felszinre, amelyek elkerülhetetlenül a nemzeti öntudatosodást segitették elő. Az 1830-as általános európai forradalmi mozgalom is többnyire nemzeti jelleget öltött. Nyugat-Európában a kezdeményező és vezető szerepet a nemzeti burzsoázia töltötte be, Kelet-Európában a polgárság viszonylagos fejletlensége miatt a liberális nemesség. A polgárság fokozatos előretörése azonban itt is megfigyelhető. A városok lakosságának a növekedése a polgárosult életforma terjedését hozza magával. A XIX. század harmadik évtizede Magyarországon sem múlik el változások nélkül. Kossuth Lajos joggal állapitja meg 1841-ben: "Alig fejtett ki nagyobb erőt és munkásságot egy-egy időköz, mint az utolsó évtized... w ^ Mindenekelőtt Pest-Buda lélekszámának a gyors emelkedése jelzi a megkésett magyar polgárosodás erősödését. A húszas évek végéig bekövetkezett demográfiai változások ekkor még csak valamilyen mennyiségi fordulat jeleit mutatják. Pest-Buda törzslakossága elsősorban német, s bár a vidéki nemesi Íróink már a 20-as évektől kezdve Pest-Buda vonzásába kerültek, többségük mégis megőrizte vidéki életformáját. Buda egyetemével, könyvkiadásával, népes hivatalnoki gárdájával sem volt még az, ami néhány év múlva lesz: az ország szellemi és politikai fővárosa. Könyvkiadás, a szellemi élet más megnyilvánulásai - alkalmi irói összejövetelek, szinházi előadások - Pozsony, Kolozsvár, Kassa, Brassó, Nagyszeben megpezsdült életét is
