Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)

AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - Az első magyar színházi lap születése

jellemzik. Á színházi élet térhódítása is a városiasodás ve­lejárója, noha a magyar nyelvű hivatásos szinjátszás hagyo­mányai a feudalizmus talaján jönnek létre. A XVIII. század utolsó évtizedében még mindössze két szintársulatt a pest-bu­dai és a kolozsvári jelzi a nemzeti szinjátszás iránti igé­nyeket; s a folyamat bár nem válságmentes, de feltartóztat­p hatatlant a XIX. század tizes éveinek végén 5 társulat, 1826-ban hat magyar szinésztársaság^ tevékenységéről van tudomásunk. A következő években ez a szám tovább emelkedik. Ez még mindég csak mennyiségi növekedés csupán, mert a már működő magyar színtársulatok színvonala bizony elég alacsony. A húszas években e színtársulatok közül csak kettő van, amely kiemelkedik az állagból: a székesfehérváriak társasága és az erdélyi társaság. Ez utóbbi 1827-ben Magyarországra jön, s nem várt hírnevet szerez magának az egész országban. A társu­lat tulajdonképpen Kolozsváron született meg 1824-ben, mint első operatársulat, amely tagjai között tudhatta Dérynét, a legismertebb énekes szinésznőt. Amikor Magyarországra jönnek, már három éa féléves mult van mögöttük. Pesten meglepetést keltenek, elsősorban viszonylag egyaégesnek mondható, jól szervezett előadásaikkal. Az erkölcsi siker azonban még nem elegendő; a sikeres bemutatkozás után se tudnak ekkor még Pest-Budán megtelepedni /mint ahogy. korábban a Kelemen László vezette táraaságnak sem sikerült!/. 1827-1828-ban egyelőre csak arra van lehetőség, hogy magukra irányitsák a közfigyel­met, s fokozzák a város magyar lakosságában az állandó ma­gyar nyelvű szinházi élet megteremtésének az igényét. Az állandósulás anyagi és tárgyi feltételeinek hiján a sikeres bemutatkozás után távozásra kényszerülnek, s ekkor Abauj vármegye siet a segitségükre. A megyeszékhely Kassa, régi művelődési gócpont: német nyelvű színjátszása már több évtizedes. 1816-tól magyar nyelvű színtársulatok is megfor­dultak a városban, rendszerint rövidebb időre. A vármegye urai - a városban és a város környékén lakók egyaránt - tudo­mást szerezve a társulat előző sikeres pályafutásáról, elha­tározták, hogy megteremtik a feltételeket a társulat befoga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom