Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)
AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - A Nemzeti Játékszíni Tudósitás az idö rostáján
Miközben egyértelmű a diszletek megitélése, az előadásokon alkalmazott jelmezekről, öltözetekről már közel sem mondható ugyanez. A szinpadi hatáskeltés másik - sokszor a díszletnél is fontosabb - eszköze a jelmez. A jelmezek gondos kiválogatásának szükségességét a magyar színháztörténetben is jóval korábban felismerték. "Mi lehetne nevetségesebb és botránkoztatóbb, mint Néró császárt német köntösbe, az idegen országi uralkodókat pedig magyar fel akasztott vitézi kötéssel látni.. ,î*"* - teszi fel a Magyar Hirmondó egyik cikkírója már 1794—ben a közel sem költői kérdést. És mégis: évtizedeken keresztül hiába keressük a jelmeztervezőt a magyar színháztörténetben. Még a kolozsvári, már korábban idézett rendelkezés is a ruhák kiválasztását a rendezők feladatkörébe sorolja. A kassai társulatban nincs erre kijelölt felelős. N e m véletlenül - a hibák itt a legkirivóbbak. A színészekre bizták az öltözet megválogatását. A szinházi ruhatár szegényes, a szinészek egyéni ruhatára pedig esetleges. Pály ur a római tárgyú operában a kötött nadrághoz, /trikó/ topánkát vett fel, ami nem talál a római öltözettel. /2. o./ Szilágyi svéd káplár szerepében magyar gyalogos öltözetben jelent meg /7. o./, az orosz és svéd tiszteknek uniformisa egyforma a színpadon. /7. o./ Pály az Olaszné Algirban cimü operában német nadrágot, tatár ruhát, magyar "derékra valót" viselt. Ujfalusiné jól játszotta volna szerepét a január 9-i előadáson - az un. nadrágos szerepet /25. o./ -> de libériában jelent meg, akiről először öltözete alapján a közönség azt hitte, hogy báró Lehmanné barátjának az inasa, holott éppen ő volt az ur. Csáky joggal figyelmeztet arra,hogy a déli tartományokban, azaz a déli országokban prémes köntösben nem járnak az emberek /62. o./. Amikor a jelmezeket bírálja - mindig a hitelességet kéri számon /46. o./. Csáky jogosan kifogásolta, ha a velenci rablók a szinpadon magyar ruhában jelentek meg. /52. o./ December 1-én A királyi parancsolat kerül szinre. Az öltözetek itt sem a "környülállásoknak" megfelelőek. A részletező megjegyzések után általános érvként szögezi le Csáky: "Bár milly csekélynek tessék is va-
