Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)

AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - A Nemzeti Játékszíni Tudósitás az idö rostáján

daloaCtkokban a főszerepet énekli, azonban gyakori hanyagsága azt mutatja, hogy megfeledkezik a darab cselekményének idejéről, az életre keltett személy egyénitéséről, s a ruhákat sem a darab követelményeinek figyelembevételével választja ki. /2. o./ Udvarhelyi Miklós nagy szinpadi gyakorlattal rendelkezik, csak az baj, hogy: "néha-néha a maga Rolléját csak nagyjából tanulja meg" /20. o./. Erről később sem tudott leszokni, memóriazavarait Vörösmartyék is többször birálták. Bartha János sokszor "megfelel a várakozásnak", erős, érthető, zengő hangja bizonyos szerepekre nagyon alkalmatossá teszik, de a zengő hang mérsékelése bizonyos érzékeny "jelenésekben" jogosan elvárható, ösztönös szinész ő, jó fizikai adottságokkal, viszont a szereptudás neki sem erős oldala. /2.0., 24.o., 64. o./ Szentpétery Zsigmond: "ő egy valóságos gondolkodó, és maga felvett személyét többnyire a tökéletességig előadó Szinjátszó, kitol hamarabb várjuk azt, amit mástól megkívánni eszünkbe se jutna..." /6-7. o./ Csáky a teljes elismerés hangján ir Megyeri játékáról - még pedig akkor, amikor ebben a hazában még sok ember,mondhatta volna el magáról, hogy bizony e nevet nem ismeri. Egy kicsit sarkitva azt is mondhatnánk, hogy a sajtó utján ő fedezte fel Megyeri kivételes szinészi adottságait. "Megyeri Ur felvett tömlöcz-tartc személylyében ma legjobban mulattatta a Közönséget..." /8. o./ "Megyeri régen ösmeretes színjátszói tehetségéhez szabott várakozásunknak tellyesen megfelelt..." /11.o./ "Megyeri Ur Puskás Bandi Falusi Biró elo-adásával arrul meggyőzött minket, hogy ő valódi Színjátszók jeles mesterségéhez értt, melly szerint egy külömben semmit-sem jelentő rollét, játszásával kelletessé, nevezetessé, és mulatságossá tett..." /57. o,/ Nagy kár, hogy Megyeri játékáról részletesebb elemzésbe nem bocsátkozik. így csak azt írhatjuk a javára, hogy Megyeri szinészi képességeinek a megítélésében véleménye megegyezik a későbbi, szerencsésebb bírálókéval: Vörösmartyval, Bajzával, Toldyval, de Megyeri szinészi talányának megfejtésével adósunk marad. Ilyen szempontból Kántorné játékának a részié-