Staud Géza: Bayer József tudományos munkássága (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 9., 1979)

Bayer József

Ugyancsak lenézték ós megvetették a pozitivizmus tudományosságát az első világháborút követően divatossá vált szellemtörténet képviselői is, akik valósággal adatiszonyba estek, miközben munkáikban, be nem vallottan, a pozitivista kutatók által feltárt adattengerre támaszkodtak. A szecessziónak és a szellemtörténetnek a pozitivizmussal szemben elfoglalt elitélő magatartása azonban igazságtalannak látszik, mert ha a pozitivizmus törekvéseit történeti szemmel vizsgáljuk és adott társadalmi vonatkozásain mérjük le, egészen más értékeléshez kell jutnunk. Lényegében akkor születik meg a modern irodalomtudomány, amelynek elvi célkitűzései körülbelül abban foglalhatók össze, hogy mindent elölről kell kezdeni. S célnak megfelelően új módszereket vezet be és ténylegesen lerakja az irodalomtörténeti kutatás alapjait. Tudományos intézményeket hiv életre, irodalomtörténeti folyóiratokat indit meg, tudósok érintkezését elősegítő társadalmi egyesületeket hoz létre, pályadijakkal, ösztöndijakkal serkenti és irányítja a kutatómunkát. A tudományszervezés eredményeként születnek meg az első nagy adatgyűjtemények, bibliográfiák, forráskiadványok, kritikai kiadások, lexikonok ós rendkívüli méreteket ölt a magyar irodalmi múlt részletkérdéseinek tanulmányozása is. A 19* század második felében kitágulnak a szorosan vett irodalomtörténet határai, amelyek között vagy mellett új tudományágak jönnek létre, mint a classics philológia, a germanisztika, a romanisztika, az orientalisztika, a történeti és összehasonlító magyar nyelvészet, és a pozitivizmus