Staud Géza: Bayer József tudományos munkássága (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 9., 1979)

Bayer József

szellemében születik meg a magyar színháztörténet is. Bayer József tudományos munkásságát ennek a jegyében kell vizsgálnunk és értékelnünk, mert hiszen a tudományok éppen úgy, mint a művészetek is egy adott kor társadalmában születnek, annak struktúrájához kötöttek, még akkor is, ha eredményeik túlélik azt a kort, amelyben létrejöttek. Bayer József 1851. november 25-án született Báján, ahol a lakosság jó része akkor még német anyanyelvű volt. Apja, Bayer Mihály, a Fejér Hajóhoz címzett fogadó bérlője, aki Alsó-Ausztriából, paraszti ősöktől származott, nem is tudott magyarul. Három gyermeke, két fiú és egy leány, bár magyar iskolába jártak, anyanyelvi fokon hozták magukkal a német nyelvtudást. Bayer József, a három gyermek közül a legidősebb, az elemi iskolát és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. Ugyancsak Bajához fűződik első szinházi élménye, a Rómeó és Julia is, amelyet Diefenbach Magyarországon turnézó német társulata mutatott be a félmagyar-félnémet kisvárosban. De Bayert ekkor már a zene is érdekelte, s mint kiváló hegedűs, gyakran játszott az iskola zenekarában. Az érettségit kitűnő eredménnyel tette le, majd apja heves tiltakozása ellenére beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészeti karára, mert minden áron tanár akart lenni. Kideríthetetlen és későbbi tudományos munkásságával nehezen összeegyeztethető okból a földrajz és történelem szakot választotta; az előbbi tárgyat Kerékgyártó Árpád, az utóbbit Hunfalvi János professzoroknál hallgatta. Ennek ellenére