J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

szólag támogatta ezt a tervet, de egy naplójegyzete el­árulja, hogy "titokban" Sina bécsi bankárral együtt 5 "Fiume ellen" dolgozott. Gőzmalom épitésére, dunai ki­kötő létesitésére Óbudán - akarta megnyerni Széchenyi támogatását. /Széchenyi megbizta, készitsen tervet az Országház épitésére./ Az volt a vágya, hogy Palmerston brit külügyminiszter nevezze ki pesti főkonzulnak, s ezzel aktivabb szerepet tölthessen be a magyar-angol kereskedelem fejlesztésében.^ De ez a terve részben a Foreign Office, és főképpen Bécs ellenállásán meghiú­sult. Metternich nem volt hajlandó a pesti brit főkon­zulátus engedélyezésével léket vágni Magyarország poli­tikai és gazdasági elszigeteltségén. A bécsi brit nagykövethez és közvetlenül Palmerston külügyminiszterhez küldött jelentéseit politikai előre­látás és hiánytalan közgazdasági tájékozottság jellemzi. És mindenekfelett: együttérzés, mondhatni azonosulás a függetlenségét, társadalmi reformokat sürgető magyarság­gal. Amikor a reakciós, osztrákbarát bécsi nagykövet, lord Ponsonby már 1848. március 28-án azt irta Falmerston külügyminiszternek, hogy "Oroszország segitségével kel­lene rendezni a magyar kérdést" - Blackwell közvetlen, bizalmas jelentésében arra figyelmeztette kormányát, hogy - a forradalmak válságában lebegő - Habsburg-monar­chia szétbomlása esetén a német Bund Hamburgtól Triesz­tig fog kiterjedni, és Németország Anglia legerősebb versenytársává nő a tengereken. Ha Anglia meg akarja őrizni politikai és gazdasági befolyását a Duna-meden­cében, támogatni kell egy független Magyarországot ­esetleg egy "magyar-román-délszláv királyság" létrejöt­5. Napló, 1846. jan. 6.- németül. 6. Amerikai konzul már működött Pesten. 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom