J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

MATILDá / Rudolffá muta t/ Atyám! MÁRFF3T Bocsáss meg, Rudolf. Szerelmed vészt hozott, S ez a vége. De jön... már itt van... Drága gyermekem, oltalmazzon az ég! /megha l/ / Belép Zsigmond gróf, szolgáiva l/ ZSIGMOND /Rudolfhoz / Mi?! Te itt?! RUDOLF Nyomorult! Azért jöttél, Hogy gyönyörködj áldozatodon, Akit halálba küldtél? Elég volt! Ne ingerelj - ennek rossz vége lesz! ZSIGMOND Gyanusitasz, hogy én tettem ezt? Lehet, hogy egy vadorzó bosszúja Érte utói. RUDOLF Az a vadorzó - már bevallhatod ­A szolgád volt, Zwornik! - El innen, Mert ha még egy percet itt maradaz, Nem felelek magamért! ZSIGMOND /A szolgákhoz / Ragadjátok meg ezt a lényt! MATILDA Rudolf! Rudolf ments meg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom