Kerényi Ferenc szerk.: Benke József színházelméleti írásai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 5., 1976)

Benke József, a színész és az elméleti író

gyáltalán nem játszották a Benkétól annyira tisztelt és cso­dált Friedrich Schiller drámáit. Miisorukon tartották viszont müveit a pest-budai német színházak. Ez utóbbiak hatása sem mellőzhető tehát, amikor Benke József eszmei és gyakorlati forrásainak valószinü körét vonjuk meg. Nem szólva arról, hogy Benke Pesten is láthatott bécsi színészeket, többek közt a Burgtheater jeleseit is - 1812 előtt kevesebbet, az óriási méretű és nagy hirveréssel megnyitott Pesti Német Színház fennállása után egyre többet. Ezeknek az erővonalaknak metszéspontjában helyezhetjük el a színész Benkét. ű is részese persze a siró-éneklő is­kolának nevezett szentimentális játékmodornak. Már 1794 no­vemberéből rendelkezünk egy olyan magánlevéllel, amely Ko­lozsvárról számol be a Kodrus és a Tancréd országgyűlési e­lőadásáról, s kitér a játékstilus kérdéseire is. /Az előbbi dráma cimszerepe Benke repertoárját is gazdagítja majd, 1794­ben mindkét főszerepet Kótsi játszotta./ Levelezőnk a játék­modorról a következőket irja: "Legnagyobb hiba mind asszo­nyába, mind férfiába, egyet sem vévén ki , az, hogy magokat oly beszédre szoktatták,.mint amilyennek élnek a gyermekek, mikor rigmust mondanak..." Gr. Dessewffy József 1817« máj. 13-án keltezett, Kassáról Kazinczy Ferencnek irott levelé­ben hasonló módon jellemzi az ott játszó kisebb miskolci tár­sulatot, melynek.Benke is tagja, sőt egyik vezetője. "Nyi­fogók, nyafogok... Szavok hangja nem természetes, és jóval tul megy azon garáditson, a melyre természetiképpen minden természeti tónnak is emelkedni kell a teátromon. Ezen a ter­mészetlen hangon, minden hágás és esés nélkül változatlanul sebessen perdülő nyelvök forgása, tehát duplán unalmas és kedvetlen egyformaságában. E mind a szózatosság /declamatio/ első reguláji ellen van..." A játékstilus megkülönböztető jegye viszont, hogy ti. Benke /akárcsak Kótsi/ a siró-éneklő iskolán belül egy le­tisztultabb, klasszicizálóbb egyéni változatot képvisel, természetesen csak lassan, a növekvő 3zinészi feladatok so-

Next

/
Oldalképek
Tartalom