Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)
kalmi darab volna, hol okvetlen fütyölni kellene, mind más volna. — Meglesz ! irok egy darabot ; mindenesetre megfűtyöltetem barátom uramat a színpadon, s ugy is lön, harmad napra 107 készen volt a darab. „M ikorpattantnem hittemvolna" czimû vígjátéka. Három nap alatt irta, s mi három nap alatt elÖ is adtuk az igazgató óhajtására, mert tovább nem mulathatott Pesten, (megye gyűlése volt Fehérvárt). Folyt a víg darab jó kedvvel, az igen zsúfolt ház megelégedésére, én a nótárius bárgyú fiát játszottam, ki három kisasszony közöl valamelyikbe, de maga sem tudja melyikbe szerelmes, de szerelmi vallomást bárgyusága miatt nem tudván tenni, éjjelenkint ablakuk alatt fütyörészett, még pedig „Tancredi" operából. ,,Di tanti palpiti" cavatinát. Nagy csend uralgott — végeztével roppant tapsvihar, s általános újra ! újra! ekkor Csokonai földiekkel játszó-ját fütyöltem — ismét szűnni nem akaró újra ! ekkor az öreg Bihari hires verbunkját, egyszóval Ötször újráztak, s mindannyiszor mást fütyöltem, s így lettem én Kisfaludi Károly által ama hires füttyös, ki, ha a közönség nem járta a színházat, kitétette a színlapra „ma fütty lesz" — s teli lett a színház. így utaztatta az igazgatóság egész társaságát Baranya 108 megye rendéihez ajánlva Pécsre, hol ismét kitűnő fogadtatásban részesültünk, söt annyira megkedvelték e társaságot, hogy 109 e gy állandó színház építésén is töprenkedtek, melynek kivitelét aláírás utján remélték létre hozatni. Alakúit is egy választmány, melynek elnökei voltak : Rópási fő - szolgabíró a megye, Speis polgármester a város részéről, s nem is sajnálták fáradságukat, személyesen aláírási-ivvel zsebökbcn járták , s látogaták meg az előkelő uri házakat'; először is a fö-áldozárhoz tértek be, elmondva hathatós hazafiúi érzelmekkel mondokájokat. ki is végig hallgatván nagy farkasbundába burkoltan divánján ülve az egész beszédet, így válaszolt. — „Igen, én is irok alá" — azonnal asztalán díszelgett az aláírási ív — „tessék csak följegyezni, — először is adok 6szekér szalmát — furcsán néztek egymásra — «igen, igen, tessék csak följegyezni, m á-