Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

így lőn aztán, hogy többen lakbért sem bírván fizetni, a színpadra költöztek, ott háltak, s ha reggel elaludtak is, nem féltek legalább hogy elkésnek a próbáról, s ha volt egykét krajczárjuk, azért boszankodtak miért kérnek három krajczárt egy „groschen láb"-liért, mit délben a színpadon meg szoktak ebédelni , s ebéd után a színház udvarán nagyokat ittak a—kútból. Előadás után éhgyomorral lefeküdtek a színpadon, elaludtak, s terített, ételekkel gazdagon megrakott asztalokról álmod, tak, de az elemek is összeesküdtek . ellenök, az édes jótevő álmot is irigyelve nekizúdult az eső, s minthogy a színház födele rongyos volt, nyakukba csurgott, fölébredtek , Újvári Péter uram panaszra fakadt : „most akartam épen egy nagy sült pulykát feltrancsérozni, melynek már illatja annyira meghatott, hogy előre is nagyokat nyeltem , s ime minden illussióm oda, azonkívül fázom is; mindjárt segítek rajta, felel Jankovics Károly a díszítő , most veszem észre hogy mi a szabadban feküdtünk le — (az esteli játék erdő kortinával végződött, — lebo • csaj to tt egy szobát) így ni, most már légvonattól sem félhetünk ! — jót röhögtek az ötleten, újra lefeküdtek , s aludtak, de hogy ismét terített asztal jusson számukra bajosan hiszem. Több episodját számlálhatnám el a nyomorúságos életnek, de minek ? nincs, s nem is volna haszna ha elmondanám, nagyot kaczagnának rajta, s azt mondanák „Víg nyomorúság biz ez !" így állott be lassankint az apostolok oszlása ! — először is Magyar távozott, s Bugyira szegődött jegyzőnek, ö, ki különben testes ember volt, nagyon megsoványkodott már, mindenéből kifogyva, csak a mi rajta volt mondhatta magáénak. Három hónap múlva megjelent a színház előtt nagy gallérú szürke, köpönyegben, kihízottan, piros arczczal : kérdik néhányan volt társai — „hol vette e szép köpönyeget ?" azt felelte „a mit Pest, Pilis ésZ8olt törvényesen egyesült vármegye három év alatt elé nem tudott teremteni, azt egy Bugyi három hónap alatt kiteremtette." Benke, Benkéné, Kőszegi, Fejes, Déri stb.