Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889)

a mire Nyikos invitálta meg őket. Nyikosnak számtalan ilyen csíny­tevéséről beszélnek itt; csínyjei különösen azért sikerültek jól, mivel véghetlenül kedélyes jó fiu volt ; le is tudta főzni az ördögök nagy­anyját is.. Nemsokára ezután megjött a felső hajó is, s meghozta kedves vendégünket, hazánk legelső művészét Egressy Gábort. Este a színházba vittük, hol én és nőm a közönségnek nagyon tetszet­tünk ; Egressy is szíves volt irántam megelégedését kifejezni, kivált midőn megtudta, hogy szerepét mily rövid idő alatt tanultam bc. Baja, ápril 21. Korán keltünk fel, mert nekem újra új sze­repet kell betanulnom. Már hajnalban a szabadban voltam Polonius szerepét magolni, mire tegnap nem értem rá. Ma fog először fel­lépni velünk Egressy, Hamletben. Baja, ápril 30. Egressy bevégezte vendégszereplését, a közön­ség minden vendégszereplésén el volt ragadtatva, vége-hossza nem volt a tüntetéseknek, végre tegnap jutalom játékában ezüst cserko­szorút és fáklyás zenét kapott. Viszonzásul pénteken ő rendezett lakomát a Pandúrszigeten, hová minket s több bajai előkelőséget meghívott. Csaknem reggelig danoltunk és táncoltunk. Minthogy közelében alig van egy nagyobb város, melyet mostanában színé­szek nem látogattak, elhatározta a társaság, hogy rövid időre Sza­badkára megy a vásárra és lefuttatásra, hogy bemutassa drámai képességét. Szabadka, május 3. Kilényitől keservesen lehetett az útravaló^ előleget kicsikarni, mert csak neki van pénze, Chiabainak sohasem is volt. Én nem vártam be a küzdelmeket, hanem jóbarátomat Szőllősit kisegítve adóságából, tegnap vele együtt megindultam heti­vásáros kocsikkal s'ma reggelre Szabadkára értem, hol Mihó Mik­lós barátom már kész szállással és kitűnő ebéddel várt. Szabadka, május 11. Bizony mi a drámával nem igen boldo­gulunk Szabadkán, mit némelyek annak tulajdonítanak, hogy Gócsné átjővén első előadásunkra Szegedről, a közönséget lebeszélte volna, de az nem valószínű, mert épen azok járnak leginkább színházba, kik a télen Gócsnét erősen pártfogolták. Én e részvétlenséget onnan származtatom, hogy a közönséget eléggé kimeríté a téli színtársulat, s hogy mi nagyon hamar jöttünk vissza. Befolyással van aztán az is, hogy a szabadkai lakosság a mint megjön a tavasz, kitakarodik a tanyára mezei munkára. Szegény és gazdag kivétel nélkül földje műveléséből élvén, nyáron csak vásárkor jön be a városba néhány órára. Szabadka, május 19. Miután a szín termet melegnek találták — arénát építettünk és itt a Czakó által fordított hatásos színmű­vet, a «Mari»-t adtuk, hat bankó forintunk maradt jövedelemül. Halas, május 25. Tegnap végre befejeztük Szabadkán sovány jövedelmű előadásainkat, mire Kilényi szokása szerint jól kivesze­kedte magát társaságával s kiadta három hét alatt keresett 27 frt

Next

/
Oldalképek
Tartalom